Zöld oázisok a városi zűrzavarban: minden, amit a közösségi kertekről tudnod kell

  • 6 perc

Szöveg: Nagy Tamara
Kiemelt kép: Nosek Mimma / Green Guide

Áprilisi témánk, a városi kertészkedés kapcsán első cikkünk nem is szólhatna másról, mint a közösségi kertekről, melyeket joggal nevezhetünk a nyüzsgő városok házfalai között megbúvó zöld oázisoknak. Szerzőnk, Nagy Tamara utánajárt a közösségi kertek kialakulásának történetének, és annak, itthon mely kertekhez, és hogyan csatlakozhatunk.

De kezdjük a legelején:

Mégis mi az a közösségi kert?

Ahogyan a nevéből következtetni lehet, egy közösségi kert nem más, mint egy földterület, amit a helyi önkéntes közösség együtt művel. Annak ellenére, hogy egy szép kertet általában nem egy nagyobb város közepén képzelünk el, ezek a közösségi kertek jellemzően betonrengetegek belsejében valósulnak meg. Méretüket tekintve lehetnek egészen kicsi, akár 20 négyzetméteres parcellák, vagy több száz négyzetméteres telkek is. Vannak magántulajdonban lévő, házak között meghúzódó kertek, beépítésre váró kihasználatlan területek, vagy létrejöhetnek önkormányzatok felajánlásából is, kórházak, iskolák udvarán. Termelhetnek zöldségeket, gyümölcsöket vagy akár dísznövényeket is, folyhatnak bennük tanórák gyerekek számára. De egyszerűen egy zöld oázis kialakítása is lehet a közösségek célja.

Ami viszont mindegyikben közös, hogy egy csoport összedolgozva ápolja és tartja őket karban, aktív pihenésként és kikapcsolódásként a városi zűrzavarban.

Fotó: Nosek Mimma

A kezdetektől napjainkig

Nehéz megállapítani, hogy pontosan mikor és honnan indult a közös kertészkedés ötlete. Az évek, sőt, inkább évszázadok során, változó népszerűségnek örvendtek a hasonló kezdeményezések, de napjainkban újra jelen vannak és terjednek a világ minden területén.

Európában az első és második világháború alatt is fontos szerepet játszottak a friss gyümölcsöt és zöldséget termelő családok, akik akár generációkon át művelték földterületeiket. Kubában például emberek millióit látták el organikus közösségi farmok termékei a Szovjetunió összeomlásakor, míg Ausztráliában a 20. század elején váltak népszerűvé a közösségi kertek, válaszként a háborúra és az élelmiszerhiányra. Amerikában pedig az 1890-es évekre vezetik vissza a kertek megjelenését, ahol szintén a háborúra és a gazdasági hanyatlásra válaszolva fordultak a városok lakói a természethez segítségül. Ezekből a második világháborús „győzelmi kertekből” került a zöldségek és gyümölcsök 40%-a az amerikai konyhákba.

Napjainkban szerencsére újra növekedésnek indult a kertészet iránti érdeklődés, ami elősegítette a közösségi kertek újbóli elterjedését. Angliában ma 300 ezerre becsülik a parcella tulajdonosok számát, további 100 ezer emberrel a várólistán. Amerikában 2008 és 2016 között 200%-kal nőtt a közösségi kert tagok száma, ázsiai falvakban pedig töretlenül elterjedt életmód a közösségi termelés.

Közösségi kert Angliában (Fotó: Nosek Mimma)

Bolgárkertészek Magyarországon

Az 1800-as években Magyarországon letelepült bolgárok meghatározó szerepet töltöttek be a magyar zöldségtermesztés kialakulásában. Akkoriban természetesen nem váltak közkedveltté, hiszen sokszor kiszorították a rosszabb minőségű vagy drágább magyar zöldségeket. Újszerű technológiáiknak köszönhetően terméseik gyorsabban értek és hamarabb kerültek a piacra, így ezáltal is versenyelőnybe kerültek. Mára azonban vitathatatlan, hogy értéket adtak a magyar kertészetkultúrához – a bolgárok hozták be hazánkba többek között a padlizsánt és a póréhagymát is.

Később a második világháború hatására indult újra növekedésnek a közösségi kertek száma, Zuglóban például 14 ezret tartottak számon. Így a közösségi kert Magyarországon sem számít újdonságnak, azonban az önkéntes alapon szerveződő, elsősorban szabadidőben végzett közös kertészkedés azonban csak a 2010-es években jelent meg. Számos előnye mellett tovább növelte népszerűségét a jelenlegi világjárvány, melynek hatására többen élelmiszerválságra és  önellátásra készülnek.

A közösségi kertek ereje

Azon túl, hogy jó minőségű, friss és általában vegyszermentes zöldségekkel és gyümölcsökkel gazdagodhatunk, számos további előnye van egy közösségi kertnek. Kortól, nemtől és társadalmi osztálytól függetlenül bárki csatlakozhat, így olyanokkal is lehetőségünk nyílik megismerkedni, akikkel egyébként lehet, hogy sosem találkoztunk volna. A közös téma adott, így generációk tudnak együttműködni és dolgozni egy közös cél érdekében. A megosztásnak és a kollektív irányításnak köszönhetően a közösségérzet könnyen kialakul, az önkéntesek kölcsönösen figyelnek egymásra és a növényekre.

közösségi kert paradicsom
Fotó: Elaine Casap / Unsplash

A tankertek segítenek a gyerekeknek megérteni az élővilágot, megtanítják őket, hogyan kell elültetni, majd gondozni egy-egy növényt, és mi minden kell ahhoz, hogy termést hozzanak. Akár felnőttek számára is edukatív vagy emlékeztető folyamat lehet a kertészkedés, és ezáltal megtanulhatják (újra) értékelni a növényeket. Elsőkézből látható, mennyi idő és energia szükséges például egyetlen hagyma termeléséhez, így az emberek jobban megbecsülik, amit a boltban megvesznek. A mennyiséget is átgondolják, hogy ne pazaroljanak, ne a komposztba vagy a szemétbe kerüljön egy-egy megromlott zöldség vagy gyümölcs. Végső soron a közösségi kertészkedés tehát környezettudatosságra is nevel.

Egészen különleges élményben lehet részünk, amikor saját magunk számára termesztünk. A teljes folyamat felett ugyan nincs kontrollunk, mégis a mi munkánk gyümölcse – vagy épp zöldsége – az eredmény. A mai világban ritkán adatik meg, hogy mi magunk teremtsünk kézzel fogható értéket, így különösen sokat tud adni egy közösségi kert az irodából érkező embereknek. De akár azoknak is, akik esetleg nehezebb fizikai munkát végeznek, aminek az eredménye végül nem őket gazdagítja.

A kertek gondozása pozitív egészségügyi és mentálhigiénés hatással van, egyfajta önsegítés, amely segíti csökkenteni a leginkább nagyvárosokban megjelenő depressziót. Kimutatták, hogy pszichés eredetű betegségek esetén akár 2 éven belül 60%-os javulás érhető el heti rendszerességű, egy-másfél órás kertészkedéssel.

A közösségi kertek sokak számára jelenthetnek új hobbit, és ezáltal motivációt is. Amerikában például az iparvárosok létrejöttével a gyerekek és kamaszok jobb híján az utcán töltötték szabadidejüket, alkalmat adva a drogok terjedésére. 5 évvel a parkok és közösségi kertek megjelenése után azonban már látványosan csökkent a drogfogyasztás.

Fotó: Sigmund / Unsplash

Kortárs Építészeti Központ

A hazai közösségi kertészkedés elterjedése nagyban köszönhető a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) munkásságának. 2010-ben elindított programuk mintakertek létrehozásával kezdődött, majd segítséget nyújtottak további kertek kialakításában, jelenleg pedig 5 közösségi kertet működtetnek. Weboldalukon több mint 30 budapesti kert szerepel, illetve vidéki lehetőségekkel is folyamatosan bővül a lista. Többek között Debrecen, Eger, Kecskemét, Miskolc, Szeged és Győr is szerepel a honlapon, további kisebb-nagyobb városokkal együtt. Térképükön könnyedén megtalálható a hozzánk legközelebb eső kert, illetve olyan hasznos információk, mint a parcellák száma és mérete, elérhetőségek, nyitva tartás és a termelt növények.

Budapesti közösségi kertek

Sajnos a közösségi kerteket nem egyszerű fenntartani és előfordul, hogy néhány éven belül megszűnnek, vagy új helyre költöznek, mert az adott területet beépítik vagy eladják. Vannak azonban évek óta fennálló kertek, amelyek a növénytermesztésen kívül a közösség formálására és az oktatásra is nagy hangsúlyt fektetnek.

ZUG Kert

A 2012-ben létrejött ZUG Közösség egy éven belül bejegyeztette a ZUG Közösségi Kertekért Egyesületet is. Ennek célja – azon kívül, hogy a zuglói lakosok saját maguk számára termeszthessenek – hogy közösségi programoknak adhassanak helyszínt. Weboldalukon oktatóanyagok, míg Facebook oldalukon releváns hírek és különböző szervezetek workshopjai találhatóak.

Auróra Klíma Kert

Az Auróra Klíma Kert egy parkolóból létrehozott önfenntartó városi vadon, ahol a komposztot is fogadják, így csökkenthetjük háztartásunk hulladékmennyiségét. A járványhelyzet miatti szigorítás alatt keddenként és vasárnaponként várja a kertészeket és komposztálókat.

Auróra kert
Fotó: Auróra Klíma Kert

Kisdiófa Közösségi Kert

A KÉK szakmai segítségével és Erzsébetváros támogatásával 2016-ban létrejött a Kisdiófa Közösségi Kert, amely idén bekerült az 5 legszebb kelet-európai közösségi kert közé. 44 egyéni és 4 tanparcella kapott helyet a Kisdiófa utcai foghíjtelken, fűszerekkel, ehető virágokkal, gyógy- és dísznövényekkel gazdagítva a környék lakóit. A Kertész utcai öko-iskola diákjai mellett egyéb oktatási intézmények tanóráinak valamint közösségi, szakmai és kulturális eseményeknek is otthont ad ez a belvárosi oázis.

Capsul Farm

A Capsul Farm alapítójának az volt a célja 2018-ban, hogy megmutassa, mindenki számára elérhető a kertészkedés öröme, akár egy lakásban is. A farm filozófiája a „lusta kertészet”, azaz nem gyomlálnak és kapálnak folyamatosan, hanem engedik, hogy egy természetes, előnyös hálózat alakuljon ki, így nem kell vegyszerekkel megóvniuk a növényeket a kártevőktől. A zuglói oktatókertben a városi növénytermesztés fortélyait lehet elsajátítani, kóstolókkal megfűszerezve, bár ezek a tanfolyamok a jelenlegi járványhelyzet miatt szünetelnek. Májustól azonban csapatépítő programokat szerveznek, az így elkészült ágyásokból pedig havonta zöldség csomagot küldenek az adott iroda konyhájába.

Szeszkert

Szerencsére újabb és újabb kertek is felbukkannak. A Szeszgyár közösségi tér alapítói márciusban kezdtek el melegágyásokkal beépíteni egy Diószegi utcai telket. Az alkotó közösség eddig is változatos eseményeket szervezett, így azonban permakultúrás közösségi farmként is üzemelnek majd.

Így válhatsz taggá

Ha te is szeretnél részese lenni egy közösségi kertnek, első lépésként találd meg a számodra legmegfelelőbbet. Ha felkeltette az érdeklődésed a felsorolt kertek egyike, írj nekik egy üzenetet, akár Facebookon, akár e-mailben, vagy fel is hívhatod őket. Ezen kívül érdemes lehet előre ellátogatni és beszélgetni a közösség már meglévő tagjaival. Ha a KÉK egyik közösségi kertjébe jelentkeznél, a honlapjukon megtalálható űrlap kitöltésével teheted ezt meg. Ők a jelentkezéseket a beérkezésük sorrendjében és szabad parcellák erejéig folyamatosan fogadják. Náluk az éves tagdíj 24.000,- forint, más pesti és vidéki kertek esetében a tagdíjak változóak, általában havi 1000-2000 forint között mozognak, de van, ahol akár évi 4000 forintért is lehet csatlakozni. Néhány kert esetében viszont feltétel lehet, hogy rendelkezz az adott kerületben lakhellyel, vagy munkahellyel, illetve minden esetben el kell fogadnod a kert szabályzatát.

Fotó: Nosek Mimma

Kellemes kertészkedést!

Ha pedig szeretnél ehhez hasonló zöld tippeket, híreket kapni, csatlakozz zárt Facebook csoportunkhoz, a Bolygóbarátok Társaságához, és iratkozz fel hírlevelünkre!

Források:

Grown from the Past: A Short History of Community Gardening in the United States
The History of Allotments
Fókuszban a Bolgárkertészek
Nagyon sok haszna van a közösségi kerteknek
Gardens Were All The Rage in the 1700s

Szerzőnkről

Vélemények

Természetes immunerősítés: így nevelj jótékony hatású gyógynövényeket otthon - Green Guide Budapest

2021.04.30.

[…] így ebben a hónapban részletesen körbejártuk a városi kertészkedés témáját, a közösségi kertektől kezdve a méhecsekementő virágok ültetéséig. Most következzenek azok a gyógynövények, […]

Minden nap egy csokor ibolya, az orvost távol tartja és még az ízlelőbimbókat is beindítja: minden, amit az ehető virágokról tudni érdemes - Green Guide Budapest

2021.04.25.

[…] havi témánk, a városi kertészkedés kapcsán olvashattatok már balkonkertészkedésről, közösségi kertekről, felelős szobanövénytartásról, legutóbb pedig olyan virágokról, melyek segítik a városi […]

Szelektív és komposzt helyett add a növényeidnek: újrahasznosítás a balkonkertben - Green Guide Budapest

2021.04.19.

[…] Ha nem kísérleteznétek, vagy olyan a növényetek, amely nem fogadja el az adott konyhai maradékot, még mindig tehetitek azt házi komposztba, vagy elvihetitek egy komposztálóval is rendelkező közösségi kertbe!  […]

Írd meg a véleményed