Plasztik-körkép: Lehet-e fenntartható a műanyag?

  • 8 perc

Ma startol a világszerte egyre népszerűbb Műanyagmentes Július mozgalom, illetve mától tilos több egyszerhasználatos műanyag forgalmazása is Magyarországon. Ennek apropóján Iglódi Franciska gyűjtötte össze, pontosan mit is érdemes tudnunk az igazi mumusként emlegetett alapanyagról.

Szerző: Iglódi Franciska
Kiemelt kép: Karina Tes / Unsplash

Bevezető

Szinte már világszintű egyetértés van abban, hogy a műanyag tömeges előállítása veszélyes és fenntarthatatlan, elég csak arra gondolnunk, hogy minden valaha gyártott műanyag ma is létezik még valamilyen formában, 2050-re pedig több műanyaghulladék lehet az óceánokban, mint hal. És igen, ezek az anyagok tagadhatatlanul hatalmas problémát jelentenek a bolygónknak, pedig nem feltétlenül kell annak lenniük.

A műanyag adta lehetőségek még mindig nem érték el a maximumot: egyre több tárgyat és anyagot fogunk a jövőben is velük helyettesíteni, ezáltal pedig egyre nagyobb problémát fog okozni a műanyag hulladékok kezelése is. Manapság a világon 500 milliárd nejlonzacskót használnak évente, egy másik számítás szerint pedig percenként egymilliót. Annak ellenére, hogy az Európai Unió élen jár a szelektív hulladékgyűjtésben, a műanyag hulladékok majdnem felét egyáltalán nem is gyűjtik vissza. A szétválogatott műanyaghulladék jelentős részét pedig több ezer kilométerre lévő, rossz hulladékgazdálkodási gyakorlattal rendelkező országokba exportálják, melyek nagyrészt Délkelet-Ázsiában találhatók (elsősorban Malájzia). A Greenpeace szerint “hazánkban a 2010-es évek növekedése után folyamatosan csökken a műanyag-újrahasznosítás aránya, jelenleg 32 százalék körül mozog”. Ezzel az EU-s tagországok között sereghajtók vagyunk. Nem a műanyagok hibája azonban, hogy nem megfelelő a feldolgozásuk.

Fotó: Ishan @seefromthesky on Unsplash

2021 júliusa több okból is meghatározó a műanyag csökkentésében, ugyanis nemcsak a nemzetközi “Plastic Free July” kihívás zajlik, hanem klímavédelmi akciótervének részeként Magyarországon is megkezdődik az egyszer-használatos műanyagok kivezetése a piacról, valamint szintén ebben a hónapban Hulladékgazdálkodási Hatóság indul az illegális hulladéklerakók felszámolására és az újrahasznosítás előmozdítására.

Az elmúlt évtizedek során bebizonyosodott, hogy a fogyasztói társadalom eldobható kultúrája, a tömegtermelés és az úgynevezett lineáris gazdasági modell zsákutcát jelent a fenntarthatóságban, hiszen felelőtlenül használja a természeti erőforrásokat, miközben másodpercek alatt gyárt szemetet. Ma már egyre többször találkozhatunk a mindennapi életben is lebomló, bio, komposztálható műanyagból készült alternatívákkal, de vajon tényleg ezek jelentik a megoldást a világméretűre duzzadt műanyagproblémára?

Fotó: Marc Newberry / Unsplash

Mi a műanyag, és hogyan állítják elő, illetve hasznosítják újra?

Akármilyen ironikus is, a műanyag feltalálása és előállítása mögött eredetileg pont a természet megóvása és az élővilág védelme állt. Az első szintetikus polimert (amelyből a műanyagot állítják elő) 1869-ben találták fel abban a hitben, hogy használatával kiválthatók lesznek olyan anyagok, melyeket addig az ember a természettől vett el, akár a kihalás szélére sodorva állatfajokat, mint például az elefántcsont vagy a teknőspáncél. Az ígéretes innováció viszont sajnos hamar rossz irányt vett és függőséget okozott, melynek következményei egyre súlyosabbak a természetre nézve. Ha többet szeretnél megtudni a műanyag történetéről, itt egy szuper angol nyelvű összefoglaló videó, a műanyagszennyezésről pedig itt tudhatsz meg többet, magyar felirattal!

Alapvetően nem a műanyag jelenti a fő problémát, ugyanis ez sok területen pótolhatatlan és olyan lehetőségeket ad, ami enélkül nem, vagy csak jóval drágábban lenne megvalósítható (gondoljunk csak a bútorokra vagy éppen protézisekre). Azonban ez nem igaz az úgynevezett egyszerhasználatos műanyagokra: évente több, mint 300 millió tonna műanyagot termelünk, amelynek fele egyszerhasználatos, azaz általánosságban csak pár percig használjuk mielőtt a szemétbe kerülne. A műanyaghulladék problémájának “végső állomása” és szimbóluma pedig a nagy csendes-óceáni szemétsziget, amelynek méretét már Franciaország háromszorosára, Magyarország területének pedig tizenhétszeresére becsülik. Sajnos nem kell ilyen messzire mennünk, hogy a műanyagszennyezés problémájával találkozzunk, ugyanis a tiszai és a dunai szennyezés is egyre súlyosabb méreteket ölt: csak a Dunán több mint 4 tonna műanyag hulladék jut a Fekete-tengerbe naponta.

Mindez nem is olyan meglepő, ugyanis csupán percek alatt használunk el olyan anyagokat és tárgyakat, amelyek lebomlása akár 400-500 évig is tarthat. Egyelőre a tudósok is csak megbecsülni tudják ezt az időtartamot, ugyanis bár kimutatták, hogy a műanyag UV fény hatására lebomlik, viszont nem tudni pontosan, hogy a napfénynek mennyi idő alatt sikerül ugyanezt elérnie. Ezért sok helyen akár ezer évre is becsülik a műanyagtermékek lebomlási idejét. Jelenleg azonban még abban sem lehetünk biztosak, hogy a műanyag valóban le tud-e teljesen bomlani, hiszen mivel a természetben nem található semmiféle ehhez hasonló anyag, a természet sem “tudja”, hogy mihez kezdjen vele.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy itthon igencsak akadozik a műanyag feldolgozása és újrahasznosítása. Ahogy arra a Greenpeace is felhívta a figyelmet, “Magyarországon jelentősen visszaesett az újrafeldolgozott műanyag iránt a kereslet, így a feldolgozó cégeknek sem éri meg átvenni a kommunális műanyag hulladékot”. A műanyag hulladék jelentős része így sajnos továbbra is hulladékégetőben/lerakóban, legrosszabb esetben pedig a természetben végzi különböző illegális lerakóhelyeken. Jelenleg hazánkban elsősorban a PET-palackokat, műanyag kupakokat és a polietilén fóliából készült zacskókat hasznosítják újra, a többi műanyag hulladék az alacsony olajárak, valamint a begyűjtött műanyag szennyezettsége miatt viszont gyakran nem kerül feldolgozásra. 

Egy idei jelentés szerint a világ egyszer használatos műanyagjainak 55 százalékát mindössze 20 vállalat állítja elő. Éppen ezért fontos észben tartani, hogy az egyéni felelősségvállalás mellett talán még kiemeltebb a cégek és vállalatok szerepe abban, hogy a környezet számára fenntarthatóbb megoldásokat biztosítsanak és ezáltal visszaszorítsák az egyszer használatos műanyagokat. 

Fotó: Nick Fewings / Unsplash

Tényleg megoldás a bioműanyag?

A hagyományos műanyagokat kőolajból és földgázból állítják elő, napjainkban azonban egyre népszerűbbek az úgynevezett “bioműanyagok” is, mint környezetbarát alternatívák. De mit is takar pontosan ez a fogalom? A bioműanyag egyrészt jelenthet olyan anyagot, amely természetes úton (de speciális körülmények között) bomlik le és/vagy lehet olyan is, amely ugyan szerves alapanyagból készült, de a végeredmény például polietilén, amely nem bomlik le természetes úton. Éppen ezért a “komposztálható” jelző is könnyen félrevezető lehet, ugyanis az esetek kevesebb, mint felénél igaz, hogy a bioműanyagok valóban le is bomlanak és nem “csak” megújuló alapanyagokból készültek. A műanyag szatyrok esetében például egyre többször láthatjuk megoldásként a lebomló/bio opciót, ezek egy része azonban oxidatívan lebomló anyag, melyek ahelyett, hogy valóban lebomlanának, mikroműanyagokká esnek szét, amely az egyik legalattomosabb formája a műanyag hulladéknak. Ezért ha egy zacskón az látjuk, hogy bioműanyag, ne dobjuk el csak úgy őket és ne is tegyük a háztartási komposztba, mert a természetben biztosan nem fog lebomlani. A különböző műanyagfajtákról és szelektív gyűjtésükről a Zöldpolc készített egy nagyon hasznos és egyszerű összefoglalót!

Mivel a bioműanyagok tipikusan az egyszer használatos műanyagok alternatívájaként jelentek meg, ezért könnyen kelthetnek hamis biztonságérzetet és azt gondolhatjuk, hogy ezek használatával nem terheljük annyira a környezetet. Azonban ahogy ez az imént is bebizonyosodott, az éremnek mindig két oldala van. Ráadásul ezeket a tárgyakat – akár lebomló, akár nem – le kell gyártani, szükség van hozzá alapanyagokra, erőforrásokra, vízhasználatra, majd el kell őket szállítani a világ különböző pontjaira. Ez pedig mind energiába kerül, méghozzá fosszilis energiába. Mindemellett további probléma, hogy a biológiailag lebomló műanyagok csakis abban az esetben jelenthetnek környezetbarát alternatívát, ha azok megfelelő hulladékkezelése, azaz ipari komposztálása megoldott. Hazánkban azonban jelenleg még nincs meg ehhez a megfelelő infrastruktúra. Összességében elmondható, hogy ezek a “zöld” műanyagok inkább tekinthetőek egy átmeneti megoldásnak (megfelelő kezelés mellett) a fenntarthatóbb jövő felé vezető úton, mivel önmagukban sosem fogják a műanyagszennyezés problémáját megoldani. Az első és legfontosabb lépés tehát az egyszer használatos termékek visszaszorítása, valamint újrahasználati rendszerek bevezetése. 

A teljes műanyagmentesség érdekében sokan még a tökéletes állapotban lévő műanyag használati tárgyaiktól is megszabadulnak, hogy környezetbarát (üveg vagy fém) alternatívákat vásároljanak helyettük. Azonban ez éppen, hogy jobban árthat a környezetnek, hiszen a többször használható műanyag ételesdobozok vagy üvegek még hosszú ideig jó szolgálatot tehetnek. Dönts felelősen és csak akkor cseréld le a műanyag eszközeidet és tárolóidat, amikor valóban szükség van rá!

Mit tudunk tenni?

A műanyagszennyezés csökkentésének legkézenfekvőbb módja, ha eleve kevesebb hulladékot termelünk (éljenek a csomagolásmentes boltok és kimérős vásárlási lehetőségek!). Szuper alternatíva lehet például, ha beruházol egy Boomerang visszaváltható közösségi kávéspohárra, vagy csatlakozol a Rakun Dobozközösség hulladékmentes ételhordó rendszeréhez! A műanyagról való “leszokáshoz” és megfelelő kezeléséhez pedig íme néhány hasznos tipp:

Fotó: Rakun Dobozközösség

Csatlakozz a Műanyagmentes Július kihíváshoz!

Az egyik legnépszerűbb fenntarthatósági megmozdulás célja felhívni a figyelmet a mértéktelen műanyaghasználat veszélyeire, és segíteni mindazoknak, akik túl kényelmetlennek vagy körülményesnek gondolják a műanyagmentes életmódra való váltást. A műanyagmentes július kihívás Ausztráliából indult 2011-ben, tavaly pedig már 177 országból 120 millió ember vett benne részt, akik egy teljes hónapon át nemet mondtak az egyszerhasználatos műanyagokra. Tudj meg többet a mozgalomról ebből a kisvideóból és csatlakozz!

Csatlakozz a Greenpeace “Vigyázz, műanyag!” kampányához!

A Greenpeace idén márciusban debütált kampányának célja, hogy az egyszer használatos műanyagba csomagolt termékeket gyártó cégek a profit helyett valódi innovációban versenyezzenek egymással, valamint abban, hogy hogyan tudnak minél kreatívabb megoldásokat bemutatni az eldobható csomagolóanyagok helyett. 

Ha még nem tetted meg, csatlakozz ahhoz a közel negyedmillió aláíróhoz, akik támogatták a Greenpeace petícióját, és írd alá te is, hogy az egyszerhasználatos műanyagok tiltására tényleges, valódi tilalom szülessen.

Csatlakozz a hulladekmentes.hu 30 napos zero-waste kihívásához!

Iratkozz fel Kump Edina hulladékcsökkentési szakértő ingyenes, 30 napos műanyagmentes kihívására, amely garantáltan segít a low-waste életmód kialakításában!

Fotó: Polina Tankilevitch / Pexels

Olvass utána!

Oldalunkon is számos cikket találsz, amelyek megadhatják a kezdőlökést a műanyagmentesség felé, legyen szó akár az első lépések megtételéről, bolygóbarát nyaralásról, vagy éppen a kertészkedés közben alkalmazható újrahasznosítási lehetőségekről.

A Humusz Szövetség oldalán is hasznosabbnál hasznosabb anyagokat és cikkeket találhatsz, például a “Nulla hulladékosok 10 pontjáról”. Emellett a Talpalatnyi történetek párosa a Facebook oldalukon egy egész fotóalbumot szenteltek a műanyagmentes életmódnak, ami tökéletesen megmutatja, hogyan lehet teljes az életünk plasztik nélkül is.

Szelektálj okosan!

Legalább olyan fontos a műanyagprobléma kezelésében, hogy a megtermelt hulladékot újrahasznosítsuk, ehhez pedig elengedhetetlen lépés a megfelelő szelektálás. De hulladék és hulladék között is nagy a különbség! A legjobb, ha már vásárláskor megnézed a csomagolás PIC-kódját, ami egy nyilakból formázott háromszög közepén található, 1 és 7 közötti szám. 

Kép forrása: Humusz Szövetség

Újrahasznosítás szempontjából az 1-es, 2-es és 5-ös számmal ellátott műanyagok a legjobbak: ezekből például pet palackok, háztartási tisztítószerek flakonjai, zacskók, joghurtos/tejfölös poharak, műanyag edények készülnek. Ha megfelelően – vagyis tisztára mosva – gyűjtik őket, szinte minden esetben újrahasznosíthatóak (a 4-es számmal jelölt műanyag is ide tartozik, de a gyakorlatban sokkal ritkábban kapnak új életet). A legrosszabbak a  3-as és 6-os számmal jelölt műanyagok: ezekből többek között fólia, hungarocell és elviteles ételes doboz készül. Azon túl, hogy rengeteg káros anyagot tartalmaznak, egyáltalán nem újrahasznosíthatóak és annak ellenére, hogy műanyagok, nem kerülhetnek a szelektívbe.

Szelektív kisokos az FKF jóvoltából

Záró gondolatok

A műanyaghoz való szoros kapcsolatunknak számos oka van, hiszen ma már egyre több (jelentős) területen számít szinte nélkülözhetetlennek. Mindennapi használati eszközeink mellett – legyen szó autóalkatrészekről, számítógépekről, vagy telefonokról – az orvosok a részben műanyagból készült eszközökkel életminőséget javítanak, sőt akár életeket is menthetnek.

Éppen ezért is olyan fontos, hogy ahol lehetőség van rá, ott egyéni és rendszerszinten is számoljuk fel az egyszer használatos műanyagokat és tényleg csak azokon a területeken használjuk, ahol jelenlétük nélkülözhetetlen, és nem csak egyszerűen kényelmes. 

Végül sose feledkezzünk meg arról, hogy mindenki a maga szintjén kezdi és mindenkinek megvannak a maga küzdelmei a műanyagmentesség felé vezető úton (is). És még így sem garantált, hogy teljesen hulladékmentes lesz a végeredmény, ami nem baj, hiszen ez nem verseny. Haladjunk tudatosan és legyünk elégedettek minden megtett apró lépéskor is, mert mind egy sokkal zöldebb jövő felé vezet!

Ha pedig szeretnél ehhez hasonló zöld tippeket, híreket kapni, csatlakozz zárt Facebook csoportunkhoz, a Bolygóbarátok Társaságához, és iratkozz fel hírlevelünkre!

Források:

Írd meg a véleményed