Rengeteget beszélünk magunkról, illetve a saját szokásaink kizöldítéséről, pedig ott vannak a négy- vagy kétlábú, esetleg lábnélküli házikedvenceink, akikről nem is gondolnánk, de szintén nagy lábon tudnak élni – már ami az ökológiai lábnyomukat illeti. Természetesen ezért nem ők, hanem mi, gazdik felelünk, amit azt jelenti, hogy számukra is ugyanúgy megteremthetjük a környezetbarát mindennapokat! Havi témánk, a felelős és zöld kisállattartás kapcsán most ezeket a lehetőségeket járjuk körbe. Cikkünk megírása előtt a biológus és kutyatréner Tóth Katával konzultáltunk, a Best Dog Kutyaközpont munkatársával.

Mi is pontosan az ökolábnyom?

Ez az analízis az egyes csoportok – mint egy család vagy város – energia-, étel-, víz-, építőanyag- és más fogyasztását veszi figyelembe, annak érdekében, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét. Különböző kutatások szerint egy nagytestű kutya ökolábnyoma 1,1 hektár, egy közepes méretűé 0,84 hektár. Míg a macskáké 0,15 hektár, a hörcsögöké pedig 0,014 hektár. A papagájé 0,007 hektár, egy aranyhalé pedig 0,00034 hektár.

Háziállataink ökolábnyomának és károsanyag-kibocsátásának mennyiségét legnagyobb részt eledelük és szállításuk adja, illetve nagyban függ attól, hogy mely ország kutatási adatait vesszük alapul. Az Egyesült Államokban például egy kutya éves széndioxid-kibocsátását 770 és 2500 kg közé becsülik. További tanulmányok szerint egy közepes méretű kutya ökológiai lábnyoma pontosan annak felel meg, mintha évente tízezer kilométert vezetnénk egy Toyota Land Cruiserrel.

Mit tehetünk, hogy mérsékeljük ezeket a számokat?

Ha kisállat örökbefogadása vagy vásárlása előtt állunk, és szempont a fenntarthatóság, jó alternatíva lehet egy kisebb ökolábnyomú állatot, például rágcsálót, madarat vagy halat választanunk, de értelemszerűen véletlenül se cseréljük le a már velünk élő Morzsi kutyát egy tapsifülesre, csak hogy feljebb kússzunk a zöld létrán.Az állattartást majdhogynem minden fajtánál ugyanazokon a területeken tehetjük eggyel bolygóbarátabbá, illetve ugyanúgy csökkenthetjük kisállataink ökológiai mancsnyomát is. Mutatjuk is, mik ezek!

1. Kezdjük az eledellel…

….hiszen ez adja ki állataink ökomancsnyomának legnagyobb részét. A vörös húsok a leginkább környezetterhelők, hiszen a hagyományos iparszerű húsfeldolgozás rengeteg energiát, vizet, földeket emészt fel. Míg emberek esetében egyértelműen előremutató fenntarthatóság szempontjából a növényi étrend, addig ragadozó háziállataink esetében a vegán étkeztetésről még nincs elegendő kutatási adat, hogy kimondhassuk, követnivaló példa lenne-e. Jó megoldásnak tűnhetnek a rovar alapú állateledelek, hiszen a rovartenyésztés jóval kevesebb erőforrást igényel, ám jelenleg ezzel kapcsolatban sem létezik elegendő kutatás.

Amit Tóth Kata szerint érdemes folytatni, az a nyersetetés, illetve ha háziállatunk nem allergiás rá, a környezet szempontjából kevésbé terhelő a baromfihús és hal, ám ezekről kiemelten fontos állatorvosunkkal egyeztetni, hogy kedvencünk biztosan ne szenvedjen hiányt semmilyen tápanyagból. Óvatosan az emberi koszttal is, a laktózt, sütit, csokit pedig mindenképp kerüljük! Érdemes az ürüléket is figyelni, hiszen ennek formája és állaga is árulkodó.

A növényevő háziállatok esetében, mint a hörcsögök vagy a nyuszik, nem kell számolnunk a húsipar környezetterhelő oldalával, éppen ezért is annyira kicsi az ő ökológiai lábnyomuk. Rágcsálóknál kerüljük a K-betűs zöldségeket (pl. krumpli), ugyanis ezeket nehezen emésztik meg. Mivel ők alapvetően fűevők, többféle széna is jó megoldás lehet, amiket akár csomagolásmentesen is beszerezhetünk.

2. …aztán jöhet a csomagolás

Amivel még az eledelek a területen csökkenteni tudjuk kisállatunk ökológiai lábnyomát, az az eledelek csomagolása. Száraztáp esetén válasszunk nagyobb kiszerelésű csomagolást, vagy igyekezzünk saját tárolóba vásárolni azt, ha van rá lehetőségünk. Amennyiben mégis műanyagból készült csomagolást választunk, törekedjünk szelektálható anyagra. Kis kiszerelésű, alutasakos nedves tápok helyett pedig jobb alternatíva az újrahasznosítható konzerv. 

Ami pedig a jutalomfalatokat illeti, kreativitásunknak ne szabjunk határt! Ha időnk és energiánk engedi, készítsük el azokat mi magunk. A hozzávalókat csomagolásmentesen, piacon, helyi termelőktől is beszerezhetjük, receptekből pedig rengeteget találunk online. Ha mégis vásárolnánk, válasszunk papírcsomagolást. Jó rágcsálnivaló lehet kutyák esetében még a kifőzött velőscsont is. De nem szabad összekeverni ezt a főzött csonttal, aminek fogyasztása nem kifejezetten alkalmas a kutyáknak, cicáknak.

3. Kakitündér helyett

Te tudtad, hogy az állati ürülék veszélyes hulladéknak számít? Legtöbb esetben kiskedvenceink házon belül végzik el a dolgukat, viszont a kutyatartás ilyen szempontból kardinálisabb. Ha nem szedjük fel utánuk a piszkukat, az akár még a talaj összetételet is megváltoztathatja! Elásni éppen ezért nem is szabad. Ha kutyatartók vagyunk, tartozunk annyival a természetnek és a környezetünknek, hogy felszedjük négylábúnk után a kutyakakit. Viszont az sem mindegy, ezt hogyan tesszük. Egyre több lebomlónak címkézett zacskó érhető el, ám ezeknek maximum az előállításuk lehet környezetkímélőbb, mint műanyag társaiknak, ugyanis teljesen lebomlani – egy szeméttelepen – sosem fognak. De nem is muszáj ezekre beruházni: jó szolgálatot tesz a konyhaszekrény legalsó fiókjában évek óta porosodó műanyagzacskó-gyűjtemény, vagy a péksütis papírtasakok. Vagy ha nem tartózkodunk kistestű kutyánk szilárd ürülékétől, kapjuk fel azt egy (újrahasznosított) papírzsepivel. Csapattagunk, Dávid bevált módszere pedig az, hogy kutyasétáltatás előtt a házból kifelé menet a sárga szelektív kukából kap ki egy magányos nejlonzacsit, ami tökéletesen megfelel a célnak.

Amíg egy lakásban tartott kutyus nem teljesen szobatiszta, az eldobható kutyapelenkák helyett jobb alternatíva lehet egy mosható pelenka, ám a pelenkázást nevelési szempontból a trénerek kevésbé támogatják.

4. Bio budi opciók

Az alom kapcsán a következő szempontokat érdemes figyelembe venni: melyik az, amit természetesebb anyagokból állítanak elő, esetleg lebomló? Az előállítása mennyi energiát igényel? Léteznek papírcsomagolású, a kukorica- vagy fafeldolgozás melléktermékeként, illetve újrahasznosított papírból előállított verziók is, ám itt is az állataink véleménye számít, hiszen ha nem hajlandóak a bio alomba végezni dolgukat, hanem a szomszédos szőnyeget locsolják meg, akkor nincs mit tenni, a hagyományos almot kell választanunk. Legtöbb esetben egyébként az illatok mérvadók.

Jóhír viszont, hogy a növényevő rágcsálók alma – a húsevő macskákéval ellentétben – komposztálható. Az alom zsákját pedig többféle módon újrahasznosíthatjuk.

5. Tudatosabb stafírung

Beltérben tartott állatoknál jó esetben életük során egyszer kell megvenni a kennelt, az alomtálat, a ketrecet, a terráriumot vagy az akváriumot. Fontos, hogy az ilyen kiadásoknál inkább költsünk többet, de jó minőségű eszközt kapjunk, annál, hogy gyakran le kelljen cserélni azokat. De jó megoldás lehet még az is, ha használtan szerezzük be őket! A lényeg, hogy ne gondoljuk túl: kutyafekhelyet akár régi, elnyűtt párnákból is összeeszkábálhatunk. 

Számos olyan dolgot találhatunk a környezetünkben, amik tökéletesek lehetnek játékoknak. Egy cica könnyen eljátszik egy papírgalacsinnal, gombolyaggal, és ugyanígy a kutyusok is jól szórakozhatnak egy út mentén talált faággal. Nézzünk körül, melyik régi plüssjátékunk lehet új barátja kisállatunknak (a kemény, lenyelhető részeinek eltávolítása után). Ha pedig fogkoptatás miatt választanánk játékokat, igyekezzünk azokból is a környezetbarátabb alternatívákat, vagyis műanyag helyett fát választani.

6. Kutyus-kapszulagardrób

Hasonló a helyzet a nyakörvvel, pórázzal, öltözékkel is. Bár plusz egy váltás nyakörv-póráz szett vagy kabátka jól jön, ahogy saját esetünkben, úgy kedvenceink ruházatát illetően sem kell túlzásokba esni a vásárlásnál. Bátran ruházzunk be használtra, de szétnézhetünk magyar alkotók termékei között is. Ha lehetőségünk van, időközönként részt vehetünk például nyakörvkészítő workshopokon, támogatva ezzel hazai designerek munkáját

7. Kedvenc-wellness

Míg mi, kétlábúak hetente, sőt, van hogy naponta többször is a zuhany alatt áztatjuk habtestünket, kisállataink nem igénylik ezt ilyen gyakran. Fürdetni elég őket szükséges esetekben, kivéve, ha valamilyen egészségügyi probléma indokolja a tisztítást. Az ő tusfürdőjükre, samponjukra is ugyanazok az elvek vonatkoznak, mint a sajátunkra: keresd az állatbarát, szintetikus illat- és adalékanyagoktól mentes, kemikáliáktól mentes, újrahasznosítható műanyagban vagy esetleg papírban tárolt alternatívákat. Ha teheted, az ehhez szükséges eszközök beszerzésénél válaszd a fából készült verziót, és igyekezz olyan tárgyra beruházni, amik több éven át megfelelő minőségben szolgálnak. 

Ami a takarítást illeti, már korábbi cikkünkben is kiemeltük, hogy olyan takarítószert használjunk, ami nem tartalmaz ammóniát és karbamidot, ezek ugyanis olyan hatást kelthetnek, mintha kijelölnék vele a feltakarított területet, és jelölésre buzdítanánk vele kedvencünket. Egyéb szennyeződések esetében szódával vagy ásványvízzel ki tudjuk tisztítani a textileket, mielőtt még bármi beleszáradna. A természetes anyagok közül pedig az ecet van felruházva baktériumölő tulajdonsággal.

7. Kímélőbb közlekedés

A Magyarországon tartott kb. 2,5 millió kutyának karbonmancsnyomát az eledelük mellett nagyrészt a szállításuk teszi ki. Ha tehetjük, válasszunk állatorvost, futtatót, kutyaiskolát, kirándulóhelyet olyan közelségben, amit gyalog, vagy – szájkosárral felszerelkezve – tömegközlekedéssel is meg tudunk közelíteni, hogy minél kevesebbet furikázzuk kedvenceinket feleslegesen autóval.

Nem szabad azonban elfelejtenünk azt az aranyszabályt, ami rajtunk kívül kisállatainkra is vonatkozik: bolygóbarát törekvéseinknek sosem szabad fizikális vagy mentális egészségünk rovására mennie, így fontos, hogy kétely esetén egyeztessünk állatorvosunkkal, kutyatrénerünkkel vagy más szakértővel, és ne erőltessünk semmi olyat, ami nekünk vagy kedvencünknek nem komfortos.