Sok témáról kendőzetlenül beszélgetünk már, de a menstruáció a mai napig tabu a társadalmak jelentős részében, így nálunk is. Mindenkinek joga van a stigma nélküli vérzéshez, és sokan napi szinten döntögetik a tabukat, hogy menstruáló társaiknak könnyebb legyen. A menstruációs higiénia világnapján hazai nőket kérdeztünk, akik tevékenyeken részt vesznek a tabu falainak ledöntögetésében.

Szöveg: Karsai Roni
Kiemelt kép: Polina Kovaleva / Pexels  

Május 28-a a menstruációs higiénia világnapja (Menstrual Hygiene Day avagy #MHDay). Már az is rávilágít arra, hogy mennyire gyerekcipőben jár ez a kezdeményezés (meg úgy általában az erről folyó diskurzus), hogy 2013 óta létezik csak ez a világnap. A kezdeményezést egyébként a német WASH United nevű civil szervezetnek köszönhetjük, amely a menstruációs higiéniáért és az ehhez kapcsolódó emberi jogokért munkálkodik. A globális adatok az országokban uralkodó eltérő állapotok miatt nehezen értelmezhetőek, illetve sok esetben nem is érhetőek el valid adatok, viszont az Európai Parlament tavaly év végi becslése szerint az EU-ban tíz lányból és nőből egy nem engedheti meg magának, hogy menstruációs cikkeket vásároljon.

„Nő vagyok, és abban a társadalmi berendezkedésben élek 33 éve, ami szerint a menstruációról beszélni nem illik, a vér tisztátalan, és az ég óvjon tőle, hogy átvérezd a ruhád vagy kiderüljön, hogy menstruálsz. Ez az alap „beállítás” lengi körbe a menstruációt és a menstruációs ciklust, ami nagyon-nagyon sok menstruáló életét határozza meg” – Szőllősi Nóri, a ciklusmesék alapítója jól összefoglalja a lényeget. Mindezt remekül kiegészítik Rutai Lili, a Vénusz Projekt podcast egyik alapítójának gondolatai: „Rettenetesen igazságtalannak gondolom azt, hogy egy olyan országban, ahol alapból nagyon nagy társadalmi egyenlőtlenségek vannak, a nők még egy ilyen terhet is cipelnek – mert a menstruáció számukra igenis teher”. Solti Hanna, a podcast másik alapítója hozzáteszi: „A menstruációt nem választjuk, nőként mégis cipeljük nemcsak a fizikai és lelki, hanem az egyébként nem kis anyagi terhét is.”

Egy ideális világban a menstruáció nem lenne tabutéma, hisz voltaképpen

a vérzés maga az élet forrása, ergo minden menstruáló embernek joga van a békés ciklushoz.

Ebben a képzelt világban a helyén kezelnénk a kérdést, a kormányok pedig intézkedések révén biztosítanák, hogy minden rászoruló számára hozzáférhetők legyenek a higiéniai termékek, nehogy valakit emiatt érjen hátrányos megkülönböztetés.

• 

• 

De mi is az a menstruációs mélyszegénység és kit érint?

A tájékozottság és az oktatás hiánya, az érvényben lévő tabuk és stigmák, a menstruációs higiéniai cikkek el- vagy el nem érhetősége, illetve a kedvezőtlen higiéniai körülmények miatt számos menstruáló ember kerül nehéz helyzetbe. Az angolul period poverty néven ismert szomorú jelenségnek több vetülete is van: a nyilvánvaló anyagi faktoron túl kihat a fizikai és mentális jóllétre és esélyegyenlőtlenséghez vezet, hisz sokan kimaradnak az iskolából és/vagy a munkából a menzeszük alatt.

Már maga a menstruáció sem csak közvetlenül a nőket érinti, de a téma amúgy is közös felelősségünk, mert nem mindenkinek áll rendelkezésére elegendő anyagi forrás vagy tiszta víz, hogy gondmentes legyen a vérzése. „Egy átlagos felnőtt nő életének egy hatodát úgy éli, hogy közben menstruál – ez évi 60 nap, vagyis két teljes hónap! Így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen menstruációs segédeszközt használ. Ha egyáltalán megteheti, hogy használ, hiszen a menstruációs szegénység számos nőt és fiatal lányt érint Magyarországon is” – mondja Varró Orsi, a Hoopla Sewing márka alapítója. Mondanunk sem kell, hogy háború sújtotta és elzártabb területeken különösen nehéz a menstruáció megélése, főleg, ha valamilyen népi hiedelem is kötődik hozzá.

Stigmák és a tampon tax

Az egy dolog, hogy nem tudunk nyíltan beszélni erről, és sokan csak a túlélésre hajtanak „azokon a napokon”. Nepálban a lányoknak és a nőknek a vérzés idejére el kell vonulniuk egy külön házikóba, mert tisztátalanoknak tartják őket ebben az időszakban. Malawiban nem használhatnak sót a nők a főzéshez, ameddig tart a menzeszük, a zsidó hagyományban pedig a menstruációs vér a legtisztátlanabb dolgok egyike: a menstruáció vége után még 7 napig a nő tisztátalannak számít, és csak az erre kialakított rituális fürdőbe, a mikvébe való merítkezéssel tisztul meg.

De van jó példa is, az amazonasi Tikuna törzs tagjai ugyanis az első menzeszük utántól kezdve évi három hónapot arra fordítanak, hogy a törzs más tagjaitól tanuljanak a törzsi szokásokról. Ez a tradíció arra hivatott, hogy időt fordítsanak magukra és örökségükre.

Ez csak pár példa, de láthatjuk, hogy egyes stigmák és népi hiedelmek miatt a lányok lehet, hogy kimaradnak az iskolából, rosszabb esélyekkel indulnak és nem utolsó sorban csorbul a mentális jóllétük.

Az sem utolsó szempont, hogy egyes országokban még külön meg is adóztatják a higiéniai cikkeket, mivel luxuscikknek számítanak (az angol nyelvű média tampon tax vagy pink tax kifejezéssel referál a jelenségre). Jó példával jár elől Skócia, ahol tavaly a világon elsőként ingyenessé tették minden rászoruló számára a higiéniai termékeket, de idén januártól az Egyesült Királyság teljes területén mentesültek ezek a kellékek az ÁFA alól.

• 

• 

• 

A szégyen mellé egészségügyi és esélyegyenlőségi kockázat is járul

„A menstruáció és a ciklusunk megismerése és megértése évezredes tabukat dönt le, amelyek egyébként alapjaiban járulnak hozzá a nők elnyomásához is. A menstruációs vér volt már tisztátalan, varázserejű, szent és szégyenteljes, de leginkább kiismerhetetlen a múltban, és sokszor sajnos még a jelenben is” – mondja Cserháti-Herold Janka, a hormonmentes.hu alapítója.

A szégyenérzet rendkívül kártékony, főleg gyerekkorban: rossz hatással van a lányok pszichéjére, csorbul az önbizalmuk és az önértékelésük. A tájékozatlanabb területeken olyan esélyegyenlőségi problémák merülnek fel, mint a gyermekházasság, a korai terhesség és a családon belüli erőszak. Ezenfelül potenciálisan felmerülhetnek egészségügyi kockázatok is: a fertőzésveszély aligha meglepő, viszont az időben fel nem ismert betegségek, például az endometriózis is, súlyosabb következményekkel járhatnak.

„A menstruáció az életünk jelentős részében jelen van, és nem mindegy, hogyan éljük meg” – Varró Orsi gondolata számomra nagyon fontos, lévén ő maga is endometriózissal küzd, egy olyan betegséggel, amely lappangva tudja felforgatni egy nő életét, mégsem beszélünk róla eleget.

Miért kell változás és mi lesz a hozománya?

Szőllősi Nóri szavaival nagyon egyetértek: „hosszú távú változás csak akkor érhető el, ha az ország vezetése is felismeri és kezeli a problémát azzal, hogy ingyenessé teszi ezeket az eszközöket az arra rászorulóknak, és az oktatásban is nagyobb hangsúlyt fog kapni a menstruációs ciklus megismertetése.” Ennek az lenne a hozománya, ahogy Molnár Dóri, a this is redy menstruációs bugyimárka egyik alapítója is mondja, „hogy a nők úgy tudják élni az életüket, mint azokon a napokon, amikor nem menstruálnak. Hogy ez miért szomorú? Mert ebből látszik, hogy nem luxustermékekről beszélünk, hanem alapvető, méltósághoz és higiéniához köthető termékről, ami mindenkinek alanyi jogon kellene hogy járjon, ha nem teheti meg, hogy megvásárolja”.

• 

• 

Mit tehetünk?

Mielőtt még azt éreznénk, hogy a probléma túl nagy falat, gondoljunk arra, hogy számos dolgot tehetünk egyénileg is, és még menstruáló társainknak is segíthetünk. Az első lépés, hogy edukáljuk magunkat. Ha nem kezeljük a menstruációt (illetve a ciklust és mondjuk az endometriózishoz hasonló betegségeket sem) tabuként, mi magunk is bontjuk azokat a bizonyos falakat.

„A menstruáció egy olyan dolog, amire sokan szükséges rosszként tekintenek, de ha megismerjük, mi miért történik a szervezetben, teljesen megváltozik a hozzáállásunk is”, mondja Székely Judit, a tudatosciklus alapítója, aki tanfolyamot is szervez a témában.

• 

• 

Ennek nyomán szerintem azzal kell kezdenünk, hogy rendezzünk a ciklusunkkal való kapcsolatunkat. Ha egyedül nem megy, a most következő válogatásunk segíteni fog. A női minőségünk megélése és a boldog ciklus minden megkérdezettnek lételeme: Nóri és Judit a ciklustudatosságra törekszenek, Jankánál pedig a ciklus tudatos megélése mellett a hormonmentes fogamzásgátlás és a termékenységtudatosság is fontos témák. Árokszállási Edit, a Piros pöttyös napok könnyedén – betét nélkül könnyedén ötletgazdája higiéniai cikkek nélkül menstruál immáron nyolc éve, és közvetve a testével is jobb lett a kapcsolata. Módszerét nem rejti véka alá, a Facebook-csoportjában a nők együtt gondolják újra a menzeszhez fűződő kapcsolatukat: „Lehetne a menstruációs szegénységre a menstruációs tudatosság is az egyik válasz. […] Persze fontos támogatni őket (azokat, akik nem engedhetik meg maguknak a menstruációs kellékeket – a szerk.) betéttel is. Azzal is. És tudással, új információkkal is. Hogy ők is megtudhassák, hogyan használhatják a testük csodáját, a záróizmaikat, hogy tudjanak kommunikálni a testükkel. […] Hogy ne függjenek a hölgyek az adományoktól.”

Molnár Dóri így gondolkodik a témáról:

Valami, ami természetes, ami a világ mozgatórugója, nem lehet tabu. A menstruáció egy szupererő, ha nem lenne, nem születhetnének gyerekek, mi magunk sem léteznénk.

[…] Nehéz az ügyet (a menstruációs mélyszegénységet – a szerk.) felszínre hozni, mivel a vezetők között többnyire férfiak ülnek, akiknek ez a probléma nem evidens, de legalábbis másodlagos.”

A Period Poverty Hungary oldalát az alapító lányok egy egyetemi projekt keretein belül készítették, részben a Vénusz Projektes lányok hatására. Ők így vélekednek: „Az biztos, hogy ha több szó esik a menstruációs szegénységről, jobban hozzászoknak az emberek magához a menstruációhoz is, mint témához. Elvégre minden nő életének szerves része, lehetővé teszi, hogy gyermeket hozzunk a világra, így már nemcsak a nőket érinti a dolog, hanem a férfiakat is!”

Ha konkrét menstruációs cikkekkel segítenénk, figyeljük a nemluxustáska kezdeményezést, amely tavaly ugyan elmaradt, de idén elvileg megvalósul. Ezenfelül adjunk le nyugodtan hajléktalanszállókon, anyaotthonokban betétet és egyéb higiéniai cikkeket is. Előbbire inkább csak betétet vigyünk, mert az utcán élők nem tudják megoldani a többi termék higiénikus cseréjét.

Ha pedig tájékozódnánk, következzen válogatásunk a teljesség igénye nélkül:

Instagram-oldalak:

• Ciklusmesék – Szőllősi Nóri nagyon szerethető tartalommal buzdít mindenkit a ciklustudatosságra
• Tudatos ciklus – Székely Judit írásai mindenről, ami cikluskövetés, fogamzásgátlás és  családtervezés
• Period Poverty Hungary – egyetemista lányok oldala a menstruációs szegénységről

Oldalak/termékek:

• This is Redy – menstruációs bugyik, amelyeket Molnár Dóri álmodott meg
• Hormonmentes.hu – itt mindent megtudhatunk a hormonmentes fogamzásgátlásról, hála Cserháti-Herold Jankának
• Hoopla Sewing – Varró Orsi mosható betéteket is készít, illetve ciklustudatosságról mesél, míg maga is endometriózissal küzd

Facebook:

• Piros pöttyös napok – betét nélkül könnyedén – Árokszállási Edit betétmentes menstruációs trükkjei (tartozik hozzá egy nagyon kedves Facebook-csoport is)

Podcastek:

• Vénusz Projekt – Rutai Lili és Solti Hanna podcastje csupa érdekes témáról, nem csak nőknek 
• Miafemme – girl talk tabuk nélkül Antonia Vai és Wilson Luca vezetésével

Könyvek és egy film:

• Emma Barnett: It’s About Bloody Time. Period
• Toni Weschler: Taking Charge of Your Fertility
• Nadya Okamoto: Period Power: A Manifesto for the Menstrual Movement
• Maisie Hill: Period Power
• Elissa Stein és Susam Kim: The Cultural Story of Menstruation
• Period (Netflixen megtaláljátok!)

Ha pedig szeretnél hasonló, fenntarthatósággal kapcsoalatos tippeket, híreket kapni, csatlakozz zárt Facebook csoportunkhoz, a Bolygóbarátok Társaságához, és iratkozz fel hírlevelünkre!