2000 óta a globális energiafogyasztás körülbelül egyharmadával nőtt, melynek több, mint 80 százaléka egyelőre fosszilis alapú, az előrejelzések szerint pedig a világ energiaigénye a jövőben egyre gyorsabb tempóban fog növekedni. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogyan lehet ezekkel az igényekkel lépést tartani úgy, hogy ne szennyezzük közben azt a bolygót, amely ezt az energiát biztosítja nekünk? 

Szöveg: Iglódi Franciska
Kiemelt kép:  Appolinary Kalashnikova / Unsplash

Manapság egyre többet halljuk az úgynevezett “energiaátmenet” kifejezést, amely a fosszilis energia elhagyására, ezzel együtt pedig az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére utal. A megújuló energiát támogató törekvéseknek köszönhetően az átmenet egyre elterjedtebbé válik a világ körül, beleértve az Európai Uniót is, ahol elsőként tavaly haladta meg a “zöld” energiaforrások felhasználása a fosszilis forrásokét. A történelmi eredmény azután derült ki, hogy tavaly decemberben az uniós vezetők közös döntést hoztak az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 55 százalékos csökkentéséről az évtized végéig. Magyarország ezen a téren egyelőre a közepesen fejlett országok közé tartozik, az alternatív energia azonban szerencsére nálunk is egyre népszerűbb.

Ehhez a cikkhez és november havi tartalmainkhoz az E.ON adja az energiát – csakúgy, mint új webes platformunkhoz.

Na de mit is jelentenek pontosan a fent említett kifejezések, és milyen előnyökkel/hátrányokkal járnak a különböző alternatívák?

Fosszilis energia

A fosszilis, vagyis nem megújuló energia kinyerése és felhasználása az egyik legkörnyezetszennyezőbb tevékenység, ez tény. Még a legtisztább fajtája, a földgáz is komoly károkat tesz bolygónk ökoszisztémájában – nem beszélve a kőolajról vagy a szénről. Ráadásul a világ jelenlegi (és egyre gyorsabban növekvő) energiaigényét ezen energiaforrások már nem sokáig tudják kielégíteni, ugyanis még a legoptimistább becslések szerint is maximum 100 év múlva a nem megújuló energiaforrások tartalékai kimerülnek és kvázi “elfogynak”. A megújuló energiaforrások ezzel szemben szinte korlátlan lehetőségeket biztosítanak, mivel ezek rövid idő alatt képesek újratermelődni. 

Érdemes azonban kitérni az költségekre is, mert bár a megújuló energiaforrások ingyen adják az energiát, ehhez napelemek, szélturbinák vagy más szerkezetek beszerzésére, telepítésére és fenntartására van szükség. Emiatt hosszú távon ugyan olcsóbbak és több szempontból is jobban megérik mint fosszilis társaik, viszont rövid távon egyelőre magasabbak a költségeik. 

Megújuló / alternatív energia

Tisztább környezet, a széndioxid-kibocsátás csökkenése, korlátlan készletek – ez csak néhány érv a sok közül, amelyek bizonyítottan a természetben fellelhető, megújuló energiaforrások mellett szólnak. Lényeges előnye, hogy szó szerint csak a felhasználásról van szó: nem károsítjuk vele környezetünket, hiszen a természettől nem elvesszük, hanem hasznosítjuk ezeket a megújuló energiákat,melyek idővel újratermelődnek. Csakhogy ezen energiaforrások felhasználási lehetőségeit erősen meghatározzák a helyi természeti adottságok és környezeti hatások, hiszen nem mindig süt a nap, fúj a szél, vagy éppen hullámzik a tenger. Emiatt pedig egyelőre jóval kiszámíthatatlanabb energiaforrásnak számítanak, mint a fosszilis energiahordozók, az energiatárolás kérdésének megoldása ezért döntő fontosságú lehet a megújuló energia jövőjét illetően.

Hazánkban például nem található nagy erejű vízesés sem, így a vízenergia kevésbé hatékony. Magyarország ugyanakkor a biomassza és geotermikus energiafelhasználás egyik éllovasának számít, ugyanis az ország adottságai olyannyira kedvezőek ezen a téren, hogy az energiatermelés és felhasználás jelentős részét geotermikus energia biztosítja.

És mit értünk pontosan megújuló energiaforrások alatt?

Napenergia 

• A napenergia növekedése jelenleg a legnagyobb, így rövid időn belül ez lehet a legnépszerűbb megújuló energiaforrás. Az energia kinyerése többféleképpen történhet, például napelem, napkollektor vagy naperőműformájában is.
• A változatossága mellett egyik legnagyobb előnye, hogy a napelemek telepíthetőek kisebb méretekben is, így akár családi házak tetején is elférnek. Hátrányuk, hogy a napsütéstől függően változó nagyságban állítanak elő energiát, éjszaka pedig egyáltalán nem képesek áram előállítására.

Szélenergia 

• Jelenleg a szélenergia a leggyakrabban használt alternatív energiaforrás Európában. A szélerőművek egyik jelentős előnye, hogy üzemeltetési költségei igen alacsonyak és természetesen nincs semmiféle káros mellékterméke, illetve nagyon jól kiegészítik egymást a napenergiával (éjjel a turbinák termelik az energiát, nappal pedig a napelemek). 
• Azonban kevés hátránya közé sorolható, hogy nagy területigénye mellett, egyelőre elég változó mértékben állítanak elő elektromos energiát (habár egyre jobban lehet ezt már szabályozni),  és például a napelemekkel szemben ritkán telepíthető otthonokban. 

Vízenergia

• A legrégebb óta kiaknázott energiaforrás, amelynek története évezredekre nyúlik vissza és jelenleg is a világ teljes zöldenergia-termelésének több, mint feléért felel vízerőművek formájában. 
• A vízenergia egyik legnagyobb előnye, hogy képes folyamatosan energiát előállítani szemben a nap- és szélerőművekkel, illetve a gátak segítségével a víz betározható, így pedig szabályozhatják az áramtermelés idejét és mértékét. 
• Azonban hátránya, hogy csak olyan helyeken lehet alkalmazni, ahol bő vizű folyók és nagy magasságkülönbségek találhatóak, illetve működésük kedvezőtlen hatást gyakorolhat nem csak a folyók, de a szárazföldek növény- és állatvilágára is.

Geotermikus energia 

• A geotermikus energia a legmodernebb megújuló energiaforrások közé sorolható, amely egy mélyen a földfelszín alatt található rétegből származik, a felszínre hozva pedig fűtésére és akár elektromos energia termelésére is használható. 
• Vulkanikus területeken ez az energia gyakran látványosan nyilvánul meg, például Izlandon gejzírek formájában tör a felszínre. Ahol pedig a geotermikus energia nem tör fel magától a felszínre, ott nekünk kell lemennünk érte a föld alá kutak fúrásával. 
• Elméletben a legolcsóbb energiák közé tartozik, a levegőt nem szennyezi, viszont a felszíni vizeket igen: mivel a termálvizek ásványi anyagokban gazdagok és gyakran kissé savasok, a felszíni környezetben kárt tehetnek. Ezért a felhasznált vizet vissza kell sajtolni a mélybe, méghozzá ugyanabba a vízadó rétegbe, ahonnan kinyertük, azonban sajnos egyelőre ennek nagyon magas költségei vannak. 

Biomassza és biogáz

• A biomassza alatt lényegében energetikailag hasznosítható növényeket, terméseket, illetve növényi és állati hulladékokat értünk, melyek közül máig legelterjedtebb a fa.
• Bár a biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki, elégésük a környezetre káros gázok különböző mértékű kibocsátásával jár, így csak feltételesen tekinthető megújuló energiaforrásnak.
• Egyelőre kevésbé ismert energiaforrás a biogáz, amely szerves anyagok bomlásakor keletkező metántartalmú gázelegy (például hulladéklerakókban képződő gázok). Jelenleg kevésbé kihasznált energiaforrásnak számít, pedig elképesztő energiakapacitása van és az időjárásfüggő megújulók stabilizálásának egyik legjobb megoldása, így biztosan többet hallunk majd róla a jövőben.

Atomenergia – A kakukktojás

• A nukleáris energia talán a legmegosztóbb energiaforrás, amelyre sokan úgy tekintenek, mint a megújulók mostohatestvére: nem feltétlenül olyan környezetszennyező, mint a hagyományos módszerek, azonban a korábbi atomerőmű balesetek jelentősen meghatározzák az “imidzsét”, ráadásul az atomenergiához szükséges urán a nem megújuló energiaforrások közé tartozik.
• Habár az atomerőművek az Európai Unióban megtermelt villamosenergia több mint negyedét állítják elő, megítélésük egyelőre ellentmondásos és az éghajlatváltozás elleni küzdelem sürgőssége ellenére a tagállamok nem tudnak konszenzusra jutni abban, hogy az atomenergia zöld energiaforrás-e. 

Útravalóul

A megújuló energiaforrások legnagyobb előnye már a nevükben is benne van – sosem fogynak el. A bolygóbarát energiára való átállással pedig nemcsak egy tisztább jövőt biztosítunk: ha zöld technikákkal állítjuk elő otthonunkban az áramot vagy hőt, hosszú távon a rezsiköltségen is faraghatunk! Bár a megújuló források kapcsán rövid távon magasabb költségekkel kell számolni, évtizedes távlatokban egyértelműen megtérül a befektetés, számunkra és a bolygó számára is.

Ha szeretnél ehhez hasonló zöld tippeket, híreket kapni, kövess minket Instagramon, csatlakozz zárt Facebook csoportunkhoz, a Bolygóbarátok Társaságához, és iratkozz fel hírlevelünkre!