Tudatos ruhatár lemondások nélkül: megjelent A fenntartható divat kézikönyve

  • 7 perc

Milyen hatással van a divatipar Földünkre, és mit tehetünk egyéni szinten, hogy csökkentsük ezeket a károkat? Kik azok a hazai tervezők, üzletek és szakértők, akik megkönnyítik számunkra, hogy tudatosan vásároljunk? Egyáltalán, mitől lesz fenntartható egy ruhadarab?

Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ Csalár Bence divatújságíró és -szakértő legújabb könyvéből, A fenntartható divat kézikönyvéből, mely múlt héten jelent meg a BOOOK Kiadó gondozásában. Egy izgalmas együttműködésnek köszönhetően a Green Guide-dal is találkozhattok a kötetben, méghozzá egy térkép formájában. De számtalan más meglepetés is vár az olvasókra – Bencét ezekről is faggattuk.

Alig több, mint egy éve jelent meg Színfalak mögött – A magyar divat című, első könyved. Honnan jött az ötlet, hogy rögtön utána egy második – fenntarthatósági témájú – könyv írásába fogj? Mi a célod vele?

Valóban, nem teltek el évek az első könyvem megjelenése óta! Amit azonban rólam mindenképp érdemes tudni, hogy rendkívül motivált tudok lenni, ha valamilyen hiánypótló projektről van szó. Így történt az is, hogy a Színfalak mögött megjelenését követő egy hónapban én már az új, a fenntartható divat témakörére épülő könyvem felépítését prezentáltam megannyi ötletemmel a BOOOK kiadóban. Úgy éreztem, hogy a téma vonatkozásában mindenképp ideje kiadni egy kötetet, amely kivételesen alaposan foglalkozik annak minden ágával, illetve mindenféle erőszak vagy nyomás nélkül kínál megoldásokat az olvasóknak. A cél rendkívül egyszerű: felismeréseket, változásokat elérni más-más szinteken, hiszen a fenntartható divatnak megannyi rétege létezik, így mindenki eldöntheti a könyvet elolvasva, hogy számára életmód (így akár financiális) szempontból hosszútávon is élhető, fenntartható irány lehet. Ennek a jegyében készült el A fenntartható divat kézikönyve című új könyvem.

Hihetetlenül komplexre sikeredett a könyv. Milyen témákat érintesz benne pontosan?

Az alapvető fogalmi tisztázás mellett talán érdekes lehet majd olvasók számára, hogy egészen mélyről kezdem a téma kifejtését. Egészen pontosan a talajból, hiszen a regeneratív mezőgazdálkodás lehetőségeit, erényeit hangsúlyozva próbálom felhívni a figyelmet arra, hogy mennyi szinten használjuk ki bolygónkat úgy, hogy közben semmit sem adunk vissza. Maga a könyv felépítése abszolút könnyen átlátható amúgy: míg az első fejezet az A divat hatása a Földre címet kapta, addig a második fejezet a Mit tehet az egyén? felirattal kezdődik, ebben pedig megannyi felvetett téma közül különösen büszke vagyok a növényi festés kisokosra és egy olyan komplex, de mégis jól felépített anyagismereti részre, amelyben Hegedűs Zsanett textilszakértő is közreműködött. Összességében a már létező megoldások mellett megannyi érdekességet gyűjtöttem össze arról – egyfajta motivációként -, hogy milyen messzire is juthatunk kellő összefogással, odafigyeléssel gardróbunk tudatosabb építése, alakítása közben.

Megtisztelő volt az előzékre kerülő, illusztrált Green Guide x Fenntartható Divat térképen dolgoznunk, és ezzel bepillantást nyernünk a bemutatott tervezők listájába. Milyen szempontok alapján választottad ki a tervezőket, márkákat, üzleteket?

Olyan boldog voltam, amikor azt írtátok a megkeresésemre, hogy abszolút benne vagytok ebben a kooperációban! A márkákra visszatérve: az első fejezetben található egy nagyon hasznos ábra, amely azt taglalja, hogy mennyire sokféleképpen kapcsolódhatunk a fenntartható divathoz. Én magam is ezen értékek, jellemzők mentén igyekeztem szelektálni, habár számomra talán az egyik legfontosabb pont épp mindig a diverzitás, hogy minél több(féle) tudatos és környezetbarát alkotót tudjak bemutatni az olvasóknak. Az én szerzői szempontjaim közé tartozott az anyaghasználat és mindenképp Európán belüli anyagbeszerzés, a felesleges raktárkészlet minimalizálása (sőt, a megrendelésre készítés nagy előny volt), a megfelelő zöld minősítések, igazolások a beszerzett matériák kapcsán, illetve természetesen a hazai gyártás és környezetbarát vagy újrahasznosítható kiszállítás, csomagolás. Minden brand innen indult, így ha valamelyik márka nem felelt meg összességében ezeknek a pontoknak, nem fért bele ebbe a több mint 40 brandből álló listába.

Emellett a kötetben megtalálhatók second hand és vintage üzletek, közösségi varrodák, de olyan kezdeményezés is, amely ruhakölcsönzéssel próbálja felhívni a figyelmet a felesleges ruhadarabot halmozásának elkerülésére. Sőt, régi álmom valósulhatott meg a tervezői szelekciót követően, hiszen a Terike Budapest csapatával együttműködésben öt olyan pályakezdő vagy még a felsőoktatásban alkotó fiatal tervezőt, akiket már egyetemi tanulmányai során a fenntartható divat és megoldások éltetnek, tehát egy új generáció tehetséges előfutárai!

Számos szakértővel is interjúztál a könyv írása közben. Volt olyan gondolat, kijelentés, ami különösen nagy hatással volt rád?

Jaj, nehéz kérdés! Habár kétségtelenül óriási büszkeséggel tölt el az a több oldalas interjú, amelyet Orsola de Castroval készítettem, aki amellett, hogy a fenntartható divat nemzetközi szinten elismert szakértője, valamint a 2013-ban indult Fashion Revolution egyik alapító tagja, a nagysikerű Loved Clothes Last című könyv szerzője is – na meg az egyik példaképem. Szóval a vele folytatott beszélgetésem egy egészen elképesztő élmény volt. Amikor tavaly szeptemberben elkészült, annyit mondtam a barátaimnak, hogy ennek az interjúnak egyszerűen minden gondolatának bekereteztetve lenne a helye a nappali falán. Annyira inspiráló, erőteljes gondolatokat olvashatnak majd az új könyvem tulajdonosai, hogy bátran kijelenthetem, eddigi életem legjobb interjúja lett, amely természetesen Orsola zsenialitásának köszönhető (külön kiemelném azt a válaszát, melyet azon kérdésemre adott, miszerint mi a legnagyobb hazugság, amelyet a divatipar valaha az embereknek mondott, közvetített?).

A másik egészen csodálatos beszélgetésem Dr. Almási Kittivel zajlott. A második fejezet elején van egy Epiktétosz idézet, amely így szól:

„Először tisztázd magadban a törekvéseidet, aztán tedd meg, amit meg kell tenned értük.”

Kittivel innen indul a beszélgetésünk, hiszen alapvetően minden fejben dől el, ezért egy ún. életmódváltás esetében elengedhetetlen a tiszta elme. Klinikai pszichológusként Kitti arról is sokat mesél a könyv oldalain, hogy miképp lehet a klímaszorongást vagy ökogyászt feldolgozni, tettekre váltani, valamint a fiatalabb generációt hogyan érdemes megszólítani hatékonyan a bűntudatkeltés vagy szorongáskeltés helyett. Természetesen rengeteg értékes gondolat van még azon a közel 250 oldalon, amelyből a könyv áll, szóval remélem majd minél több olvasó megosztja velem a kedvenc gondolatát a kötetből!

Neuzer Zsófi, a Zer Jewel ékszerek tervezője / Fotó: Panamy / BOOOK

A tervezőket, példaképeket saját műhelyükben, bemutatótermükben, otthonukban interjúvoltad meg. Milyen volt a saját környezetükben beszélgetni velük, belesni a kulisszák mögé?

Habár sokan azt hiszik, hogy divatújságíróként csak anyaghalmozásokról, inspirációs forrásokról és anyagmanipulációkról lehet írni, én kifejezetten szeretem látni az adott karakterek, alanyok “lecsupaszított” valóját és persze megismerni alaposabban őket. Nagyon szeretem, amikor megnyílnak előttem és amellett, hogy kivesézzük, mit is is jelent számukra a divat, az öltözködés, mindig felmerül egy személyesebb hangvételű gyerekkori emlék, amely olykor egészen elképesztő felismerésekhez vezet az interjúalany részéről is, mert akkor döbben rá azokra a szocializációs összefüggésekre, amely akár régi családi életképek formájában, de örökre átformálták az esztétikai ízlését és a mai napig hatással vannak a ruhaválasztásaira. A példaképek fejezetet kifejezetten imádtam emiatt!

Steiner Kristóf őszinte vallomása a divathoz fűződő kapcsolatáról a görögországi otthonuk teraszán, a gyönyörű naplementében egészen megindító volt, de emellett Korn Anita újlipótvárosi kis “birodalma” vagy Eke Angéla motiváló élete és annak tere is inspiráló volt. Minden példakép, akivel a könyv oldalain találkoznak majd az olvasók, végtelenül hiteles és őszinte. Rámutatnak arra, hogy miért kell beszélnünk a témáról, valamint arra is, hogy senki sem áll feletted a nap 24 órájában, mert csak tökéletesen lehet csinálni a tudatos ruhavásárlást vagy mosást. A hibák és tévedések az általunk bejárt út részei, a tanulás meghatározó pontjai, beleférnek – pláne, ha okulunk belőlük!

Mesélj, te hogy zöldítesz? Mi azok a bolygóbarát szokások, amiket már sikerült beépíteni az életedbe, és mik azok a területek, ahol még szeretnél fejlődni?

Természetesen a szelektív szemétgyűjtés alap, de emellett még a bevásárlásokon kívül is mindig van nálam egy vászontáska a biztonság kedvéért. Bevallom, a ruhatáramba csak nagyon ritkán vásárolok újabb darabokat, akkor is inkább a magyar alkotók és kisvállalkozók termékeit preferálom, de ha már zöldítés, az új könyvem előszavában épp egy ilyen – akkor még talán tudatos zöldítésnek sem nevezhető – családi szokásról mesélek, amelyek a cipőink megfelelő ápolását szorgalmazza, hogy minél tovább tudjuk viselni azokat. Én például ebben nőttem fel és máig így zajlanak a hazaérkezésem pillanatai. 

Számodra mitől fenntartható egy ruhadarab?

Talán a kihasználtság kifejezés a legfrappánsabb erre a kérdésre. Fontos, hogy tudatosan kombinálva, sokszor viseljem őket, miközben óvjam is őket, hogy egy hosszú életciklus révén sokáig kísérhessünk “egymást” a közös utunkon. Én 90%-ban magyar tervezői darabokat hordok, de például van olyan Zara kendőm, amit szeretek a táskámra kötni és több mint 13 éves, tehát abszolút követem azt az irányt, amit a kötetben is vallok és Szentesi Rékára hivatkozva többször is említek:

A legfenntarthatóbb ruhatár az, amely már a szekrényedben van!

Ennek megfelelően élek én is.

Veszprémi Gabriella a műhelyében és cipő kreációi közt / Fotó: Panamy / BOOOK

Nagyon tetszik, ahogy a second hand, preloved ruhákra úgy hivatkozol, mint ‘ruhák, melyeknek története van’. A saját ruhatáradból szemezgetve elmésélnél egyet a kedvenc ruha-történeteid közül?

Az utóbbi két évben többször költöztem, így ilyenkor az ember még alaposabban átvizsgálja a gardróbját, hogy vajon mire van még szüksége és mire nincs. Ennek következtében adtam el online több korábban nagyon szeretett, de inkább emlékként őrzött magyar tervezői darabomat is. Több történetem is van, de az egyik kedvencem, amikor egy piros, lágy esésű Zia ruhát töltöttem fel egy “magyar tervezők eladó termékei” csoportba, majd amikor a leányzó megvette tőlem, annyira örült, hogy elmesélte, bizony ez lesz a menyecske ruhája az esküvőjén (innen is köszönöm neki ezt az élményt!). Ekkor újra rádöbbentem, hogy ezért is jó, amikor máshoz kerül egy ruhánk vagy kiegészítőnk – elvégre sosem tudhatjuk, hogy ki, milyen élménnyel gazdagítja majd az adott kreáció történetét. Szerintem ez csodálatos!

Ezerrel pörögsz: divatújságíróként, divatszakértőként, egyetemi oktatóként számtalan rendezvényen, divatbemutatón, beszélgetésen veszel részt, írsz, interjúzol, könyvet adsz ki. Hogy érzed, számodra megvalósítható a slow living filozófiája?

Egy ideje igyekszem tudatosabban szűrni mindazt, amit bevállalok, és emiatt – még ha kívülről nem is így tűnik -, több idő jut magamra, a gondolataimra, a lassulásra. Természetesen éltet a pörgés és az állandó impulzusok hada, de megtanultam értékelni a csendet is, legyen az külső vagy belső – egy a lényeg: a belső békém, amely aztán mindenre hatással lesz, amibe belevágok.

A MiaFemme podcastjában meséltél arról is, milyen fontosnak érzed, hogy folyamatosan megújulj, és eggyel nagyobb, különlegesebb projektbe vágd a fejszéd. Megvan már, mi lesz a következő nagy projekt? Van jövőképed a könyvhöz kapcsolódóan?

A héten jelentjük be a BOOOK Kiadóval az országos könyvturnémat, amely egész évben futni fog és terveim szerint minél több helyre szeretnék ellátogatni vele, de emellett több alkalommal szeretnék olyan iskolákba is eljutni, ahol a diákokat is érdekelheti a fenntartható divat témaköre (múlt héten pont két ilyen balassagyarmati gimnáziumban jártam), hiszen ezek a fiatalok egy olyan identitásformáló és -kereső fázisban vannak, amely révén nyitottak lehetnek az efféle változásokra úgy, hogy közben a saját stílusukat is megőrizhetik és egyúttal vigyázhatnak a bolygónkra a jövőben. Természetesen sok izgalmas dolog várható még idén, de egy dolog biztos: mindez semmiképp sem valósulhatott volna meg a kiadóm nélkül, különösen hálás vagyok Széplaki Péternek, Illés-Zsupos Ildikónak és a BOOOK teljes csapatának, hogy mindig hisznek bennem, nagyon sokat jelent ez nekem!

Írd meg a véleményed