A kutyás élet minden szépsége dacára nemcsak játék és mese: nagy felelősséggel jár, és városi környezetben felbukkan egy csomó egyedi szempont, amire érdemes figyelnünk, ha szeretnénk kutyá(i)nkkal együtt belesimulni a társadalomba. Mindez saját magunk és kutyánk érdeke. Az alábbi sorokban szerzőnk, Karsai Roni szedi össze gazdis javaslatait.

Az utóbbi években – főleg mióta a pandémia valósága az életünkbe költözött – sokkal több kutya van Budapesten, ami egyrészt örömteli, másrészt viszont kicsit nehéz is, mert aránylag több, kevésbé tudatos kutyagazdival hoz össze a sors. Tagadhatatlan, hogy sok tanulással jár a kutyatartás: mi négy éve alkotunk falkát Tepsivel, a kedves-félős-kajla-magasra ugró lánykutyával, mégis hónapról hónapra és évről évre tudok még tanulni a kutyától. Merthogy valahogy így van ez: te tanítod a kutyát, de közben magadban mélyedsz el egyre jobban – a reakcióidban, a konfliktuskezelésedben, s akár a traumáidban is.

Ebből fakad a legfőbb tanácsom is: ismerd meg a kutyádat és pakolj bele rengeteg energiát abba, hogy következetes kommunikációra épülő, egészséges kapcsolatotok legyen. Így tudni fogod, hogy egy adott helyzetben hogy reagál, mit várhatsz el tőle (és mit nem), s máris jöhet a betondzsungel a maga kihívásaival.

Következzen 14 sorvezető ökölszabály a mi belvárosi ebadta életünkből:

1. Ha együtt vagyunk, a figyelmem a kutyának szentelem!

Nem várhatom el a kutyától, hogy ő figyeljen, ezért mindig figyelem a környezetünket, hogy tudjak lépni, ha váratlan/félelmetes tényező van (pl. embertömeg közeledik, szűk pórázra veszem, mert fél). Ha pedig elengedjük a kutyát, tudjuk, hol van minden pillanatban. Bármi lehet, odaszaaladhat valakihez, felzabálhat valamit a földről… szóval fontos a lankadatlan éberség!

2. A kakitündér nem létezik

Annak ellenére, hogy szabálysértésnek minősül, a város néha egy nagy WC-nek, a futtató pedig – a rendeltetésétől eltérően – kutyagumiraktárnak tűnik. Ne mással végeztessük el a piszkos munkát, ha már kutyánk van, akkor szedjük fel szépen mi magunk, amit  hátrahagy. Tévedés, hogy a pisi nem zavaró és kellemetlen az utcán, így ezért se hagyjuk a négylábunknak a szabad önrendelkezést: ha lehet, az autók, házak falai, kukák legyenek tabuk, a beltérről már nem is beszélve. Persze sok mindentől függhet az, ha pl. egy kutya beltéren bepisil, de ezek általában kezelhető/nevelhető dolgok.

3. Utcán jobb a békesség: elő a pórázzal!

Mi Tepsit nem engedjük szabadon, maximum erdőben hosszú pórázzal, mert ő elég érzékeny az harsány és váratlan történésekre, és nem akarjuk, hogy felesleges feszültségbe hergelje magát. Persze vannak olyan kutyák, akik minden körülmények között szuperül viselkednek póráz nélkül, de az ördög sosem alszik, forgalmas helyen azért jobb a póráz. És ha már póráz, akkor a pórázon ismerkedést hanyagoljuk inkább, főleg ha az egyik kutya pórázon van, a másik pedig nem, mert ez a pórázon lévő kutyából felesleges feszkót vált ki.

4. Parkban is figyeljünk a többiekre!

Főleg egy népszerűbb parkban sok kutya, gyerek és felnőtt ember fordul meg, ami stresszelhet bizonyos kutyákat, vagy csak szimplán lehet, hogy valaki fél tőlük. Ezt szerintem nem kell túlspilázni, csak figyelni kell a kutyát és elhívni, ha valakit zavar.

5. Ne engedd el, ha nem tudod behívni!

Az előbbihez tartozik, hogy csak akkor engedjük bele a szabad világba a kutyát póráz nélkül, ha be tudjuk hívni. Persze még így is előfordulnak olyan esetek vagy körülmények, amelyek a legbehívhatóbb kutyát is kizökkentik, de alaptézisként működik ez a felállás.

6. Ne engedd oda mindenkihez!

Számos oka lehet annak, hogy valaki miért tart a kutyáktól, de ügyeljünk arra, hogy ha valaki idegesség jelét mutatja vagy konkrétan szól érte, akkor hívjuk el a kutyát.

7. Ha valakit zavar a kutya, tedd pórázra!

Legyünk tisztelettel mások iránt, és amennyiben valaki megkér, akkor tegyük inkább pórázra az ebet a békés együttélés szellemében.

8. Vannak a futtatóban? Előbb beszélj velük, aztán nyargaljatok be!

Sosem tudhatjuk, hogy milyen természetű kutya szaladgál egy futtatóban. Kérdezzünk rá először a bentieknél, hogy oké-e, ha bemegyünk. S bár ez egyetemes gondolat (tehát futtatón kívül és belül is érvényes), labdázás előtt kérdezzük meg a többi gazdit, hogy zavarja-e őket.

9. Ne hagyd, hogy kárt tegyen a környezetben!

Az is alap kéne, hogy legyen, hogy nem hagyom, hogy a kutya közterületi padot rágcsáljon, ásson és virágokat vagy cserjéket szedjen ki a földből. 

10. Boltban és étteremben is legyünk résen

Ha kutyabarát étterembe, boltba visszük a négylábút, figyeljünk a többi emberre, hogy nem fél-e vagy allergiás esetleg valaki.

11. A kutya egészségére is kiemelten figyeljünk: ivartalanítsuk, oltassuk

Az éves oltást ne feledjük – egyetlen kötelező eleme a veszettség elleni, a többi csak ajánlott. 

Az oltáson túl pedig a tüzelés és az ivartalanítás is megkerülhetetlen téma: tüzelő szukát pl. semmiképp ne vigyünk futtatóba, ebek közé, mert az ivarzási ciklusban a kutyánk viselkedése is megváltozik és a környezete is máshogy reagál rá. Bár az ivartalanítás megosztó, mégis fontos: szukáknál gyulladást lehet vele elkerülni, a kanok pedig kevésbé jelölnek. A beavatkozáshoz viszont alkalmas időpontot kell találni, ezért ha ilyet tervezünk, konzultáljunk állatorvossal és/vagy trénerrel.

12. Oltási könyv legyen nálunk!

Elvben minden séta alkalmával – ha ez nem is túl életszerű – magunknál kéne tartani az oltási könyvet. Ha ez legtöbbször nincs is így, legalább tudjuk, hol találjuk az okmányt, és legyen a közelben, ha szükség lenne rá.

13. A chip is fontos

Bármi történhet, így előzzük meg a bajt, hogy adott esetben gyorsabban beazonosítható legyen az eb.

14. BKV-n elő a szájkosárral!

Sokan nem használják, pedig elvben így szabályos, és ráadásul így tiszteletet tanusítunk minden utastársunk felé. A kiegészítők piacán szájkosárból lehet találni kényelmesebb verziót is.