Rothadó bűzbomba, vagy a természet varázslatos találmánya a komposztálás? Vajon kert nélkül is hozzáfoghatunk? Mi a különbség az anaerob és aerob komposztálás között? Na és a giliszták nem szöknek ki a gilisztakomposztból? Ezekre és megannyi dilemmára ad most választ Udvarnoki Tünde, a városi komposztálás szakértője, és a Com-Pot beltéri komposztáló megálmodója.

Szöveg: Udvarnoki Tünde és Konkoly Niki
Kiemelt kép: Com-Pot

“Rothad. Büdös. Sok munkával jár. Speciális eszközök kellenek hozzá.”

– Így hangzanak a leggyakoribb, komposztálással kapcsolatos aggodalmak és tévhitek. Ezek azonban csupán városi legendák, kis odafigyeléssel bárki tud komposztálni. 

Na de mi is pontosan a komposztálás?

A komposztálás a természet varázslatos találmánya: egy csodás körfolyamat. Megfelelő körülmények során a nyers szerves anyagok (pl. zöldségek, gyümölcsök héja, teafű) a lebontó élőlények közreműködésével lebomlanak, és ezzel párhuzamosan “felépülnek” humusszá a kész, érett komposztban, tápanyagot nyújtva a fejlődő növények számára.

És miért jó ez az egész?

A települési szilárd hulladék jelentős részét a biológiailag lebomló hányad alkotja, melyet ma Magyarországon még nem gyűjtenek szelektíven, hanem azt a többi, nem lebomló komponenssel együtt lerakókra vagy égetőművekbe szállítják. Azonban a szerves hányad még rengeteg potenciálisan kiaknázható energiát rejt, melynek a hasznosítására sem a lerakás, sem az égetés nem feltétlenül a legjobb megoldás. A lerakókon az anyagok keveredése miatt kevésbé koncentrált a rothadás, a keletkező metántartalmú gázelegyet nehezen lehet gazdaságosan hasznosítani. A légkörbe engedve pedig a metán 72-szer nagyobb mértékben járul hozzá az alacsonylégköri felmelegedéshez, mint a szén-dioxid. Az égetőművekben káros gázok keletkeznek, illetve a hátramaradt salak ártalmatlanítása és elhelyezése szintén megoldást kíván.

Ezzel ellentétben, komposztálás esetén égetés helyett a szén a komposztban stabilan a humuszanyagokhoz kötődik, így pedig hosszú távon a talajban marad. Ha a szerves hulladékot komposztáljuk, a fejenként évente megtermelt, kb. 350-400 kg hulladék mennyisége legalább a harmadával csökkenthető, illetve visszaforgatjuk az értékes tápanyagot a földbe, ahelyett, hogy elpazarolnánk azt. Sőt, még a kukánk sem bűzölög!

Mi mindent lehet komposztálni?

5+1 dolog, amiből beltéri komposztáló segítségével ‘fekete aranyat’ készíthesz: 

1. Teafű (akár filter-papírral együtt), kávézacc
2. Gyümölcsök maradékai (héjak, csutkák, levelek) almacsutka, megütődött alma
3. Zöldségek maradékai (torzsák, szárak, levelek, héjak), megpenészedett zöldségek 
4. Zöldségek és gyümölcsök szépséghibás részei
5. Tojáshéj összetörve 
   +1 Elszáradt balkonvirágok és ezek földje

Na de kert nélkül mégis hogyan?

Kerttel rendelkező háztartások számára már régóta elérhető ez a lehetőség, de mi a helyzet a városi hősökkel, akik nem rendelkeznek kerttel, mégis szeretnének komposztálni? Szerencsére már városban, lakásban élve is egyre több lehetőség áll rendelkezésünkre. Lássuk csak ezeket!

View this post on Instagram

A post shared by Green Guide Budapest (@greenguidebudapest)

1. Gilisztakomposztáló 

Az egyik legelterjedtebb beltéri komposztálóhoz, a gilisztakomposzthoz két-három tetővel rendelkező vödörre és – nem túl meglepő módon – komposztálásra való gilisztákra van szükségünk. Ezek egészen pontosan vörös trágyagiliszták – latinul Eisenia Fetida néven futnak – vagy más erre való komposzt gilisztafajták, akik bírják a beltéri zárt környezetet, és a tömegük többszörösének megfelelő konyhai hulladékkal is megbirkóznak. Minden használatkor a kicsire darabolt konyhai lebomló hulladékkal együtt szárazanyagot (papírszalma, kis darabokra összetépett papír, száraz levelek, kókuszföld, használt virágföld) szükséges az edénybe tenni, hogy a komposztálás helyesen történjen meg. 

A szorgos kis lények a felső részben dolgoznak a lebomló hulladékokon, az alsó részben pedig tápanyagdús gilisztahumusz és folyadék gyűlik össze, amelyet felhasználhatunk növényeink tápanyag-utánpótlására. 

Nem kell attól tartani, hogy a giliszták kimásznának, mivel természetüktől fogva ott maradnak, ahol a tápanyagok vannak számukra, illetve a testük érzékeny az UV-sugárzásra és a kiszáradásra.

Előnye:

Ennek a módszernek az az előnye, hogy a komposztáló giliszták megfelelő körülmények között gyorsítják a folyamatokat és egyensúlyt állítanak be a komposztálóedényben. Nagyon hálás és szorgos háziállatok.

Hátránya:

Hátránya (de egyben előnye) viszont, hogy a mi felelősségünk, hogy megfelelő körülményeket teremtsünk az új háziállatoknak: etessük őket a hulladékunkkal, és 10-27 °C közötti, oxigéndús, nem direkt napsütéses és nem pincehideg környezetet biztosítsunk nekik.

Hol szerezheted be?

Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy gilisztakomposztálót készíts, olvasd el a Humusz útmutatóját, vagy figyeld a Capsul Farm workshopjait, melyek között gyakran felbukkan a gilisztakomposzt-készítés is, de beszerezhetsz egy dizájnosabb, kész verziót is a Gardino oldaláról.

2. Anaerob elő-komposztáló 

Bokashi komposztálónak is hívják ezt a készen kapható vagy barkácsolható műanyag edényt, amiben a komposztálási folyamat egy erre kifejlesztett anaerob (oxigén nélküli), mikroorganizmusokkal beoltott, fermentált korpából készült segédanyaggal működik. 

Használatakor a kicsire darabolt konyhai hulladékot és a komposztáló segédanyagot kell az edényben minél jobban összenyomkodni, és így megtöltve elő-fermentálni (kovászolni) a konyhai hulladékot. 

Előnye:

Más komposztálókkal ellentétben akár hús- és tejtermékkel szennyezett konyhai hulladékot is tehetünk bele, illetve nincs szükség gilisztákra, hanem csak egy mikroorganizmus-keverékre. Minél jobban összenyomkodod, annál kevesebb helyet foglal el a lebomló hulladékod a jól záródó műanyag dobozban. 

Hátránya:

Ellenben ez csak egy elő-komposztáló folyamat, amiben felgyorsul a lebomlási folyamat, de mivel az nem teljes, a folyamat befejezéséhez szükség van kerti hozzáféréshez, hogy talajba elásd a vödörben elő-komposztált, lebomló konyhai zöldhulladékot. A komposztáló segédanyag műanyag csomagolásban kapható, és a folyamat csakis műanyag vödörben működik. Illetve jó, ha tudod, hogy ennek van egy bizonyos édeskés „szaga”, ami persze a műanyag vödrön belül képződik, és akkor érzed, amikor kinyitod. 

Hol szerezheted be?

Egyre több ökotudatos, illetve webshopban beszerezhető a Bokashi-komposztáló, mint például a Zöldboltban, a Kreatív Farmer oldalán, vagy a Greenman kínálatában.

3. Aerob komposztáló 

Ez egy műanyagmentes, lélegző megoldás. Az anyaga agyag, ami porózus, így lélegzik, hűt-fűt és szagtalanít, optimális körülményeket biztosítva a komposztáláshoz. Magyarországon ComPot név alatt készül ilyen, amihez az indiai Daily Dump és a ZeKo agyag komposztáló adták az inspirációt. Használata egyszerű: hetente egy alkalommal kell “etetni” az edényt  szerves hulladékkal és a kapott baktérium-kultúrával kevert szárazanyag-keverékkel, és hat hónap múlva érett, erdő illatú humuszt szüretelhetsz. 

Előnye:

A Com-Pot-hoz nem kellenek giliszták, mivel egy mikroorganizmusokkal teli természetes készítmény segítségével, illetve az agyag lélegző tulajdonsága miatt bontja le a konyhai szerves hulladékot. Kész, érett komposzt keveréket szüretelhetsz öt-hat hónap után, amit azonnal használhatsz a szobanövények alá.  A segédanyag lebomló csomagolásban érkezik, amit le is komposztálhatsz az edényben. 

Hátránya:

Mivel a komposztáló agyagból készült, törékeny és viszonylag súlyos, így érdemes egy jóbaráttal együtt, és egy nagy strapabíró szatyorral, vagy teherbringával érkezni az átvevőpontra.

Hol szerezheted be?

A Com-Pot-ról több infót találsz Facebookon és Instagramon, illetve ezen a linken keresztül rendelheted meg.

3. Közösségi komposztpontok

A közösségi komposztálás folyamata megegyezik a kerti komposztáláséval, ám itt több háztartás szerves hulladékából készül komposzt. Lakóház(ak), szomszédságok az önkormányzat és a Főkert segítségével létesíthetnek komposztálóhelyeket, a kész komposztot pedig közösen, vagy saját szükségleteiknek megfelelően, például virágágyás alá, balkonládákban használják fel. Nagyon fontos egy, a komposztálásban jártas felelős személy, ‘komposztmester’ kijelölése, aki felügyeli a közösségi komposztáló működését.

A hazai jogszabályok alapján a közösségi komposztálás a közösség saját növényi eredetű hulladékának helyben történő komposztálása és a kész komposzt saját célra történő felhasználása nem engedélyköteles tevékenység. A társasház méretétől, a lakások/házak számától és a kert/udvar méretétől függően kell megválasztani a gyűjtő- és érlelőedényeket. Ezeket és a további eszközöket a közösség közösen megvásárolhatja, így pénzt spórolhatnak meg.

Előnye:

Lakóházak esetében is hatékony megoldás egy közös komposztáló létesítése, de egyre több publikus, központi helyen is épülnek ilyen pontok – a legtöbbhöz tartozik Facebook-csoport is, ehhez érdemes csatlakozni.

Hátránya:

Mivel sokan veszik igénybe a közösségi komposztpontokat, gyakran kerül bele déli gyümölcsök héja, papír, vagy akár macskaalom és műanyag, csupa nem komposztálható dolog, amit aztán az önkénteseknek kell kiszedniük onnan. Mindig figyeld a kitett információs táblát, hogy mit és mit nem tehetsz bele, illetve bátran kérdezz az említett Facebook-csoportokban!

Hol találsz ilyet?

Budapesten például a Városmajorban, a Feneketlen-tónál, az Almássy téren vagy Szent István parkban is leadhatjuk a heti komposztunkat egy séta alkalmával. A komposztpontok részletes listáját itt találod.

5. Komposztmegosztás 

Ha nincs kertes házban élő, komposztáló ismerősöd, és még nem köteleződnél el egyik beltéri komposztálási lehetőség iránt sem, akkor érdemes lecsekkolnod az Ausztráliából indult Sharewaste alkalmazást. Az app összeköti a komposztálni vágyókat olyanokkal, aki be tud plusz komposztot fogadni, vagy éppen csirkéket tart. A regisztráció után komposztbefogadóvá vagy komposztdonorrá válhatunk.

Előnye:

A konyhai hulladékunk elhelyezése mellett az sem utolsó szempont, hogy akár új barátokat is találhatunk.

Hátránya:

Magyarországon még nem annyira elterjedt, de szép lassan kezd benépesülni a térkép.

Hol szerezheted be?

A weboldalon is böngészheted a térképet, de az applikációt ingyenesen letöltheted az App Store-ból és Google Play áruházból is.

• 

• 

• 

További tippek

Ha megtetszett a beltéri, szagtalan, esztétikus agyagkomposztáló gondolata, vagy többet tanulnál a városi komposztálásról, csekkold a Com-Pot oldalát, ahol még early bird áron rendelhetsz komposztálót, illetve Tünde és a Zöldítők ősszel induló, közös online képzését a témában!

Sikeres komposztálást kívánunk!

Ha pedig szeretnél ezekhez hasonló zöld tippeket, híreket kapni, csatlakozz zárt Facebook csoportunkhoz, a Bolygóbarátok Társaságához, kövess minket Instagramon és iratkozz fel hírlevelünkre!