Áprilisi hónapunk témája a városi kertészkedés, melynek keretein belül nem maradhat el a fenntartható beltéri zöldítés témája sem. Hiszen attól, hogy növényeink zöldek, nem feltétlenül segítenek nekünk a környezetkímélő életmódot meghatározható zöldítésben.

Ehhez hívtuk segítségül Bajzák Annát és Kiss Mimit. Anna korábbi cikkét a balkonkertészkedésről itt olvashatjátok. Ő a Zöldítők ismeretterjesztő sorozatának, vagyis ahogy ő hívja, a Plantloverek Szabadegyetemének alapítója, ahol témáról témára körbejárják a felelős növénygondozás alapelemeit. Az ötletet a Növénycsere és -örökbefogadás csoportjához csatlakozó 2400 személy inspirálta. Mivel most offline nem találkozhatnak, a korlátozás alatt pedig nem engedhetik a növénycserére ösztönző posztokat, Anna célja az lett, hogy virtuálisan összetartsa ezt a szuper kedves társaságot. Kiss Mimi kertészmérnök pedig a már említett növénycserék tündérkeresztanyja, számos Zöldítők esemény előadója volt.

Szöveg: Domján Julcsi
Borítókép: Prudence Earl / Unsplash

• 

• 

Mit gondoltok, miért nem kifejezetten fenntartható a napjainkban egyre növekedő szobanövényláz?

Mimi: A legtöbb embert inkább a trópusi „szobanövények” érdeklik, ezeket minden esetben legalább egyszer be kell hozni az országba. Ennek a lábnyoma attól is függ, hogy milyen forrásból rendel az értékesítő. Sokszor tartanak a kertészetekben is „anyanövényeket”, amikről később lehet több tucat fiatal egyedet szaporítani, ez például valamivel fenntarthatóbbá teszi a rendszert.

Viszont sokan megrendelik a holland növényt, felszorozzák az árat és csak azt értékesítik (ezek jellemzően kisebb növényárusok – én újhullámosnak hívom őket, de valószínűleg ez nem egy adekvát megnevezés rájuk). Ilyen növényeket sokszor Facebook-csoportokban is szerezhetünk magánemberektől, akik vagy gyűjtik ezeket, vagy egyszerűen csak túlszaporodott az állományuk. Érdemes résen lenni, mert csere vagy adok-veszek csoportokban is felfigyelhetünk a jelenségre, hogy valaki megvesz egy ritkább növényt, azt feldarabolja és pusztán a hajtásokat kívánja tovább adni. Ez sem a virágtermesztőkkel vagy árusokkal szemben sem fair, másrészt pedig totál átvágja a „vásárlóit” is. Sajnos nem minden esetben indulnak meg a gyökerek, így egy kevésbé hozzáértőnél ezek a növények gyakran elpusztulhatnak, így újra nő a lábnyom, mert újat fog belőle vásárolni.

Illetve már alapból a termelésnél nagyon sok hulladék keletkezik, főleg az egyszer használatos zsákok miatt, amikbe a növényeket ültetik. Ezt a pazarlást valamennyire csökkentik a konténerek, vagyis a műanyag cserepek, de sokan azt is csak egyszer használják. Pedig megfelelő fertőtlenítés és tisztítás mellett ezek újrafelhasználhatóak lennének.

Anna: Hát igen, a növényipar nem biztat a ‘reuse’ szemléletre, hisz akkor bezárhatná az üzleteit. Azonban én nem is az eszközöket látom a legnagyobb problémának, hanem inkább a szemléletet.

Bármilyen trópusi növényt megkaphatunk, és a megfelelő összegért köréhazudhatjuk az esőerdők mikroklímáját – olykor óriási lábnyomot hagyva magunk után.

A bölcs és mértékletes növényválasztást és lakáshoz, életmódhoz igazított zöldítést tartom a fenntartható zöldítés kulcsának. Ezt a szemléletet viszont kevés fórumon hallani, sokaknál a versengést látom dominálni: a legnagyobb, legegzotikusabb, legburjánzóbb dzsungelek instakompatibilisek, ennek ellenére a szerény, lámpa- és párásítómentes, félárnyékos kislakások fenntartható valósága még messzebb van a népszerűtől. De örülök az inga kilengésének, mert látszik, hogy robbanásszerű a zöldítés iránti vágy, és az ilyen szélsőségek hozhatják szintbe az egyensúlyt.

Hogyan szerezhetünk be fenntartható(bb) forrásból növényt? Magyarországon van olyan üvegház, ami ezen a téren jó választás lehet?

Anna: A növénycserék népszerűsítésével évek óta szeretném menővé tenni a költséghatékony és fenntartható zöldítést. Ha minden jól alakul, akkor az újranyitással elindítom a Zöldítők Plantpoint hálózatát, de erről a maga idejében posztolni fogok. Én termesztőkkel nem tartom a kapcsolatot, mert a misszióval nem lenne egyeztethető, de Mimi ismeri a hazai piacot.

Mimi: Rengeteg hazai termesztő van. Legtöbben népszerű, könnyen nevelhető és szaporítható növényekkel foglalkoznak, de van, aki a ritkaságokat szaporítja. Fűszer- és zöldségpalántát megéri hazai termesztőktől beszerezni, de ugyanezt mondhatjuk el az egynyári balkonnövényekről is, amelyek termesztésével nagyon sokan foglalkoznak itthon is. A „hazai” sokak számára fontos választási szempont, amit a nagyobb áruházláncok is felismertek, így sokan tényleg inkább magyar termesztőktől vásárolják az egynyári virágpalántákat. Érdemes körültekintően tájékozódni, mielőtt beszerezzük a növényeket.

A Füvészkertben például a hátsó üvegházban értékesítés is van, sokszor lehet találni izgi szobanövényeket. Ez szerintem egy fenntartható módja a beszerzésnek, mert ott alapból is megtalálhatóak ezek a növények bemutatás céljából és a szaporulatot árulják, szóval nem külön rendelik az eladó példányokat. Sok mindent lehet náluk is találni, különböző Philodendronokat vagy érdekes Begoniákat, Pileákat, stb. Őket meleg szívvel tudom ajánlani, de járjunk utána, hogy a jelenlegi helyzet miatt nyitva van-e ez a részleg. Illetve egynyári növények, árvácskák esetében Újvári Gabit tudom javasolni Veresegyházon. A Kállaikerttől pedig idényzöldségeket és friss epret lehet venni. 

A már meglévő növényeinknél hogyan érhetjük el, hogy sokáig éljenek? Illetve ha meghal egy növény, az mehet a komposztba? 

Mimi: Megfelelő tartás mellett igazán hosszú életűek lehetnek a szobanövények. Sokszor lehet olyan történetekbe futni, hogy a nagymama hagyta örökül ezt meg azt a növényt. Így, ha kicsit utánaszámolunk, egy Monstera vagy Philodendron simán elérheti a 20-30, akár 50 éves kort, beltérben is.

Szobanövények tartásánál a legfontosabb megteremteni azokat a körülményeket, amik mellett a növényeink szépen tudnak fejlődni. Elengedhetetlen a megfelelő fény, a rendszeres és kiegyenlített nedvesség, az erre igényesebb növényeknél a páratartalom megteremtése. Elég trendi manapság néhány növényt hisztisnek vagy drámakirálynőnek nevezni, de általában a tartási körülmények megteremtésével van probléma, nem magukkal a növényekkel. Ha nem kapja meg a megfelelő környezetet, nem meglepő, ha lesatnyul. Ezt megfelelő gondozással és az ideálisan kialakított környezettel könnyen megelőzhetjük.

Azokat a növényeket, amiket végül mégis elveszítünk – mondjuk kiszáradás vagy túlöntözés miatt – nyugodtan lehet komposztálni is. Ha betegség miatt pusztul el egy növény, azt inkább érdemes kidobni, a nem megfelelően kezelt komposztból ezek a betegségek, kártevők (vagy azok petéi) könnyen visszajuthatnak az egészséges növényekhez.

Anna: A másik végletet is megszólaltatom, hogy az egynyári növények életben tartásáért vívott óriási küzdelem ugyancsak felesleges beruházást és energiát igényel.

Mi a véleményetek a növényvédőszerekről? Ezeknek milyen vegyszermentes alternatíváit érdemes használni? 

Anna: Ez az a pont, ahol én növényorvosokat és kertészmérnököket hívok segítségül, mert a személyes vonakodásom az ökoszisztémába történő beleszólástól még nem vezetett jóra! (nevet) Sajnos nekem személy szerint nehezemre esik bármilyen rovar elpusztítása, ezért jó diákként betartom az okosabbak szabályait. Legutóbb a Balkonkertész képzésem résztvevőinek Cseperkálóné Mirek Barbarát szólaltattam meg a szelíd növényvédelemről. Korábban pedig Mimi tartott két webinart a szobanövények betegségeiről. 

Mimi: A növényvédelem fontos része a növénytermesztésnek – legyen az dísz- vagy haszonnövény. Sajnos rengeteg kártevő és kórokozó tudja megtámadni a növényeket, melyeknek legtöbbször állapotromlás (később teljes pusztulás) az eredménye. Ezek ellen szükséges a védekezés.

Kiskereskedelmi forgalomban, akinek nincs megfelelő engedélye, az csak bizonyos vegyszerekhez férhet hozzá, ezek ugyan komoly vegyszerek, de azért nem az ördögtől valók, biztonsággal lehet „házikertben” vagy dísznövényeken is alkalmazni őket. A leírásukban pontosan szerepel minden fontos tudnivaló. A használati utasítást minden alkalommal érdemes végigolvasni, ebből nagyon sok mindent megtudhatunk, például, hogy alkalmazható-e beltéren, vagy csak szabad levegőn, milyen módon kell adagolni, hogyan kell használni, kell-e ismételni, illetve nagyon fontos: milyen sűrűn és egyáltalán hány alkalommal lehet egy évben ismételni.

Ha étkezésre szánt növényen alkalmazzuk őket, akkor is rengeteg fontos információt olvashatunk a leírásban, például, hogy mennyi időt kell várni, amíg a növényben nem marad szermaradvány és biztonsággal fogyaszthatóvá válik. Természetesen nagyon széles a piac, bio készítményeket is találunk bőven, így ha nem szeretnénk vegyszert használni, akkor is fel tudjuk venni a harcot az esetlegesen megjelenő kártevőkkel szemben.

Miért nem elhanyagolható a tápanyagoldatok használata? 

Mimi: A növények a fotoszintézis során szervetlen elemekből megtermelik maguknak azt az energiát, amely az életükhöz és a növekedésükhöz szükséges. Ha cserépben tartunk egy növényt, akkor korlátozott élettér áll a rendelkezésére, ezért gondolnunk kell arra, hogy mi lesz, ha a növény felhasználja a cserépben található föld adta tápanyagokat. A földcsere vagy átültetés is lehet egy megoldás, de ha nem kívánjuk egy évben több alkalommal is bolygatni (az esetleg erre érzékeny) növényt, akkor érdemes tápoldatozni. Ezt oldat és granulátum (golyó, rúd stb.) formában is megtehetjük.

A tápokban általában egy ideálisan összeállított, a növények számára elengedhetetlen makro- és mikroelemekből álló koktél található, amit vízzel hígítva tudunk a növénynek adagolni, vagy ha granulált formát alkalmazunk, akkor abból az öntözővíz segítségével oldódnak ki a növény által felvehető tápanyagok.

Ezen a területen milyen lehetőségeink vannak, ha a környezetvédelmet szeretnénk figyelembe venni? A komposzt jó megoldás lehet?

Mimi: Igen, a felsoroltakon kívül a komposzt kiváló tápanyagforrás lehet még a növényeinknek. Ez ugyebár egy szilárd, morzsalékos, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyag, mely főleg szerves hulladékokból és maradványokból áll. Ezeket mikroorganizmusok és talajlakó élőlények bontják le, és így teszik elérhetővé a tápanyagokat a növények számára. Amellett, hogy tápanyagforrás, nagyon jó a vízmegkötő képessége is. Porhanyósabbá, levegősebbé, vagyis jobb szerkezetűvé teszi a talajt, ezzel is elősegítve a növény fejlődését. Ezért, ha valaki otthon komposztál vagy ismerősi körben tud felesleges komposztról, ez egy jó alternatíva lehet annak a felhasználására. 

Hogyan szűrjük ki a használható tippeket az interneten keringő növényneveléssel kapcsolatos információkból? Olyanokra gondolok, mint a tejfölös doboz, tojástartó és társainak használata, illetve tápanyagok oldaláról tészta főzővize, kávézacc, vagy a kicsit extrém, de állítólag szuper menstruációs vér használata.

Anna: Én a balkonkertészkedéshez használható ültetőizéket teszteltem le. Azért nevezem így, mert a Pinteresten körülbelül mindenbe ültetnek a jónépek. Tojáshéj, wc-papír-guriga, papírcserép, tojástartó, konzervdoboz, és még sorolhatnám. Maradjunk annyiban, hogy a tejfölös poháron kívül nem ajánlok semmit kezdőknek.  

Mimi: Rengeteg városi legenda kering az interneten, amik esetenként jópofák, máskor hajmeresztőek. Nyugodtan lehet ezekkel kísérletezni, de ne lepődjünk meg, ha a várt hatás ellenkezője következik be. Nem igazán kell nagy tudósnak lenni ahhoz, hogy belegondoljunk, a nők menstruációs ciklusa közben távozó vérben (és főleg nyálkahártyában), valószínűleg nem olyan arányban szerepel a nitrogén-kálium-foszfor, ahogy azt a növényünk igényelné. Nem is beszélve arról, hogy ezeket nem tudja felvenni a növény, csak miután valamilyen más szervezet lebontotta, ami egy időigényes feladat. Azt javaslom mindenkinek, hogy gondolja át logikusan a dolgokat, amikor ilyen képtelen dolgokkal találkozik a neten és legyen kritikus velük szemben.

Amennyiben felkeltette az érdeklődésedet a növénycsere, ezen a linken csatlakozhatsz az online csoporthoz! Annak érdekében pedig, hogy te is büszke növénymama vagy -papa legyél, a cikkben olvasható információk mellett mindig tájékozódj széleskörűen. Ahogy mi emberek, a növények is egytől egyig más igényekkel és tulajdonságokkal vannak felruházva, melyeket nem vehetünk félvállról, ha egészségtől kicsattanó zöld társakat szeretnénk magunk mellett tudni. Nem utolsó sorban pedig legyünk türelmesek. Ha elakadnál, bátran kérj segítséget az említett platformokon. Sok sikert a próbálkozásokhoz!

Ha szeretnétek ehhez hasonló zöld tippeket, híreket kapni, kövessetek minket Instagramon, csatlakozzatok zárt Facebook csoportunkhoz, a Bolygóbarátok Társaságához és iratkozzatok fel hírlevelünkre!