Az olcsó divatnak nagyon is magas az ára: erre világított rá a bangladesi Rana Plaza tragédiája is, melynek során a világ egyik legnagyobb ruhagyára omlott össze 2013-ban. A világmárkák darabjait fillérekért, sokszor embertelen körülmények között készítő munkások közül több mint 1135-en vesztették életüket, száznál is több embert eltűntnek nyilvánítottak, és több ezren – többségében nők és gyerekek – megsérültek. Ez a szörnyű eset nyitotta fel a világ szemét és intette figyelemre az embereket, hogy valami nagyon nincs rendben a fogyasztási szokásokkal és a fast fashion uralta divatiparral.

Szöveg: Iglódi Franciska
Kiemelt kép: Fashion Revolution

A tragédiát követően született meg az úgynevezett “Fashion Revolution” mozgalom, amely számos országban – így Magyarországon is – különböző események és programok által mutatja be a divatipar árnyoldalát, és hívja fel a figyelmet a fenntarthatóság, az átláthatóság és a méltányos munkakörülmények fontosságára. A kezdeményezés magyar nyelvű Facebook és Instagram oldalán sok hasznos poszt található a témában hazai márkákról és a divatiparral kapcsolatos aktuális kutatásokról.

A forradalom kiváltó okai

A divatforradalom ötlete Londonból indult, ahol az etikus és fenntarthatóbb divatért kampányoló aktivisták úgy gondolták, a Rana Plaza tragédiája után itt az ideje, hogy a tömegtermelés és az olcsó árak (főként) nyugati haszonélvezői előtt is legyen világos, milyen valós árat fizetnek azokért a fillérekért vásárolt ruhákért. Ekkor kezdett el beszivárogni a köztudatba az ‘etikus divat’ fogalma is, amely a divat környezet- és emberbarát változatára utal. Az etikus jelző kapcsolódhat a divatipar bármely aspektusához: a tervezéshez, az anyaghasználathoz, a gyártáshoz, a kereskedelemhez, a munkakörülményekhez és a környezetvédelemhez. A divatforradalmárok fő üzenetként azt hirdetik, legyünk kíváncsiak, kérdezzünk rá, hogy ki és milyen körülmények között készíti a ruháinkat, végül pedig nézzünk szembe azzal, hogy mi is részei vagyunk a problémának és tegyünk is ez ellen (korábbi cikkünkben találhatsz néhány praktikus tanácsot a témában).

Sokat segíthet még az eligazodásban a Fashion Revolution által minden évben közzétett Fashion Transparency Index, amely a világ 250 legnagyobb divatmárkáját vizsgálja és rangsorolja aszerint, hogy milyen vállalásokat tesznek a társadalom és környezet védelme érdekében, és ebből mi valósul meg. A kutatás célja, hogy a világmárkákat nagyobb átláthatóságra, a fogyasztókat pedig tudatosabb vásárlásra ösztönözze. Az idei felmérésből kiderült, hogy több márka is javított az egy évvel ezelőtti pozícióján, azonban átlagosan csupán 23 százalékot értek el, sőt, 20 nagy márka 0 százalékos minősítést kapott. Emellett a 250 vállalatból csupán 2 hozta nyilvánosságra, hogy dolgozói megkapják-e a tisztességes béreket, és csak 3 százalékuk nyilatkozott a járvány alatt elbocsátott munkavállalóik pontos számáról.

A világmárkák székhelye és a termékeik gyártási helye közötti távolság soha nem volt még ennél nagyobb. Vegyük csak például Bangladest, amely a világ második legnagyobb ruhaexportőrévé vált Kína után, amely nem kis teljesítmény ez egy Magyarországnál csupán másfélszer nagyobb országtól. Ez a fajta globalizáció azonban átláthatatlan ellátási láncokhoz vezetett az olyan országokban, ahol a munkavállalók jogait és a környezet védelmét kevésbé szigorúan védik a törvények. Ehhez hozzájárul, hogy az előállítás költségén nem lehet, a profit mértékén pedig nem akarnak változtatni a vállalatok, így kizárásos alapon a munkások béréből próbálnak lefaragni. A nyugati fogyasztók pedig mindebből csupán azt érzik, hogy egyre kevesebb pénzből egyre több ruhát lehet vásárolni.

Sokkoló számok

A divat és ruhavásárlás általában nem jut azonnal eszünkbe, ha környezetszennyezésről beszélünk, pedig több szempontból is a dobogós helyezettek között van. Az elmúlt évek törekvései ellenére a divatipar továbbra is az egyik (bizonyos kutatások szerint a második az olajipar után) legszennyezőbb és a legkevésbé átlátható iparág a világon. A vízszennyezés tekintetében is dobogós helyen áll, a mezőgazdaságot követve, ugyanis egyetlen pamutpóló előállítása több mint 2700 liter, egy farmernadrág pedig több mint 5000 liter édesvizet igényel. A mérgező kémiai anyagok kibocsátásának negyede pedig szintén a textiliparhoz köthető, hiszen a ruhaipar többségében olyan szintetikus anyagokat használ, melyek aránya az elmúlt 20 évben megduplázódott. Arról nem is beszélve, hogy évente félmillió tonna mikroműanyag kerül az óceánokba a műszálas szövetek mosása révén.

Az etikus és fenntartható divat nemcsak a ruházatunk elkészítéséhez felhasznált anyagokat és folyamatokat érinti, hanem az azokat készítő emberek életét is. A Rana Plaza tragédiája – amely a textilipari kizsákmányolás és korrupció jelképévé vált – világszerte sokkoló figyelmeztetésként szolgált arra, hogy a fast fashion felgyorsult világa ebben a formában tarthatatlan. A folyamatosan változó trendek és az egyre növekvő vásárlási kedv miatt a fast fashion cégek manapság akár 50-52 kollekciót is piacra dobnak egy évben, a klasszikus 2-4 helyett. Vagyis minden héten egy hatalmas adag új ruha kerül az üzletek polcaira, akár szükségünk van rá, akár nem. Ezek az olcsó és jellemzően nem újrahasznosítható darabok végül hatalmas szeméthegyekben végzik, ahol több, mint 200 év alatt bomlanak le, folyamatosan mérgezve ezalatt a levegőt, talajt és vizeket, a bennük található vegyszerek miatt.

Nagyjából 100 milliárd ruhadarab készül a világon minden évben, amely az ötszöröse annak, amennyit 20 éve piacra dobtak. A 21. század azonban a sebesség százada, ahol minél gyorsabban akarunk minél több dologhoz – mint a legújabb kollekciók – hozzájutni. A fast fashion márkák pedig nevükhöz hűen rengeteg gyorsan megunt darabot, ezzel pedig rengeteg szemetet termelnek.

Mit tehetünk vásárlóként?

Az olcsó munkaerő egyre széleskörűbb alkalmazásával bárki szembesülhet, ha kiemel egy-két ruhadarabot otthon a szekrényből. A legtöbb ruha címkéjén ez áll: Made in China, Made in Bangladesh, Made in Thailand. Kevés kivételtől eltekintve ezen címkék mind azt jelzik, hogy az adott darab tömegtermeléssel készült és nagyon olcsó. Azonban tudjuk, kik varrják ezen ruhákat és milyen körülmények között? Egyszerű, viszont annál fontosabb kérdésről van szó, amelyre mégis sokszor lehetetlen választ kapni. Magyarországon a Tudatos Vásárlók Egyesülete segíthet megtalálni a választ, amely saját és külföldi kutatási anyagokon keresztül mutatja meg, hogy milyen valós lépéseket tesznek a gyártók az átláthatóság és fenntarthatóság érdekében.

További környezetbarát inspirációért érdemes követni a fenntartható divat egyik hazai szóvivője, Mengyán Eszter által alapított és szerkesztett fenntarthatodivat.hu és holyduck.hu oldalakat, ahol olyan magyar tervezőkkel és márkákkal ismerkedhetsz meg, amelyeknek kiemelten fontos az etikus és átlátható divatipar (emellett rengeteg hasznos és könnyen megvalósítható tippet/alternatívát is találsz a környezetbarát vásárláshoz). A nemzetközi márkák közötti eligazodáshoz pedig segítség lehet a GoodonYou applikáció és digitális adatbázis, amely különböző fenntarthatósági szempontok alapján rangsorol és készít listákat a tudatos trendkövetőknek.

Vásárlóként az egyik legfontosabb lépés, hogy részletesen átgondoljuk, pontosan milyen ruhadarabra van szükségünk. Kölcsön tudjuk kérni valakitől? Be tudjuk szerezni használtan? Ha mindneképp újonnan vásárolnánk, keressünk olyan megbízható címkéket a ruhákon, amelyek garantálják, hogy a gyártás során figyeltek a megfelelő munkakörülményekre, az egészségre káros anyagok kerülésére, illetve a környezeti fenntarthatóságra. Ilyen címkék például a GOTS (ezen termékek nem tartalmaznak egészségre vagy környezetre ártalmas anyagokat, valamint méltányos munkakörülmények között és környezetbarát eljárásokkal készülnek), a Fairtrade (bizonyítja, hogy az adott terméket méltányos árakon és tisztességes munkakörülmények között készítették) és az OEKO-TEX (garancia arra, hogy a ruha minden egyes részlete szigorúan tesztelve volt, és nem található bennük semmilyen egészségre káros anyag).

Mielőtt vásárolni indulnánk, alaposan gondoljuk át, pontosan mire is van szükségünk, döntsünk felelősen és legyünk tisztában azzal, hogy az egyéni cselekedeteink mekkora hatással lehetnek környezetünkre és mások életére! Hazai márkák felfedezésével és támogatásával, tudatosabb márkaválasztással, vagy akár csak azzal, ha a ‘slow fashion’ mozgalmat erősítve nem veszünk mindig újat, mi magunk is sokat tehetünk egy élhetőbb világért.

Ha szeretnétek ehhez hasonló zöld tippeket, híreket kapni, kövessetek minket Instagramon, csatlakozzatok zárt Facebook csoportunkhoz, a Bolygóbarátok Társaságához és iratkozzatok fel hírlevelünkre!

Források:

bbc.com
ecowatch.com
fashionrevolution.org
fenntarthatodivat.hu
goodonyou.eco
holyduck.hu
noizz.hu
sustainyourstyle.org
unfashionalliance.org
zoldgardrob.hu