Ételmentés mesterfokon, 1. rész: tippek és trükkök bevásárláshoz és tároláshoz

  • 5 perc

Gondoltad volna, hogy évente fejenként majd’ 100 kg élelmiszert dobunk ki? Az ételhulladék problémája hazánkban is kimagasló, de szerencsére egy kis odafigyeléssel és néhány hasznos trükk elsajátításával rengeteget tehetünk azért, hogy minél kevesebb étel végezze a kukában. Cikksorozatunk első részében a bevásárláshoz és tároláshoz adunk tippeket.

Szöveg: Pflum Dorina

Kiemelt kép: Bogdan Kurylo / Getty Images

Magyarországon van egy jó alapja a környezetkímélő életmódnak, ugyanis a spórolási praktikáinkra és a ‘józan paraszti eszünkre’ nagyon büszkék tudunk lenni. Márpedig ennél nem kell sokkal több ahhoz, hogy elinduljunk egy tudatosabb úton. Az ételpazarlás az egyik olyan pont, ahol a pénztárcánkat együtt védhetjük a környezettel, ha egy kis figyelmet és energiát szentelünk a témának. 

Ennek ellenére az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet legutóbbi kiadványa szerint mi magyarok évente fejenként 98 kg élelmiszer-hulladékot termelünk. Ráadásul ez a szám csak a háztartási hulladékra vonatkozik. Az élelmiszer-pazarlás fontos pontja a fenntarthatóságnak, a hulladékproblémához kapcsolva része a klímaváltozás 3 nagy krízisének a természet és biodiverzitás csökkenése, valamint a környezetszennyezés mellett. Az ételhulladék kapcsolódik az élelmezésbiztonság – az ellátás és a fogyasztók biztonsága –  problémájához és terheli a hulladékkezelés rendszereit is. A kiadvány szerint globálisan 931 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett 2019-ben együttesen a háztartási, kereskedelmi és élelmiszeripari területeken. Nehéz feketén-fehéren különválasztani, hogy miért felel az ipar vagy a magánszemélyek,  hiszen az egész egy komplex problémakör. Az biztos, hogy ennek a számnak 61%-át tulajdonítják a háztartási szinthez. Ez okot ad arra, hogy jobban megfontoljuk, hogyan is kerül az étel az otthonunkba, és ott hogyan dolgozzuk fel. 

ételhulladék ételtárolás
Photo by Eva Elijas/Pexels

Cikkünkben az otthoni ételpazarlás megelőzéséhez hoztunk tippeket. Bár a legtöbb ötlet általunk gyakran használt, szeretnénk kifejezni, hogy mindenki csak annyira kísérletezzen, amennyire neki jólesik. Közben pedig az élelmiszer-higiéniai szempontokat mindenképp tartsuk szem előtt, nehogy a nagy tudatosság során végül ártsunk magunknak. Az egyik leghasznosabb forrásunk ehhez a cikkhez a Babramegy blogot író Vida Kata Idei, hazai, zöld című receptes könyve volt, ami tele van tippekkel a zöldségek tárolására és felhasználására, de a blogcikkjeiben is rengeteg hasznos ötletet oszt meg.

Kezdjük a vásárlással!

A legelső állomás a vásárlás. Az egyik legfontosabb szokás, amit gyakorolnunk kell, az a megfontolt bevásárlás. Ha felkészülten indulunk el, kevesebb felesleges terméket viszünk haza. Éppen ezért vásárlás előtt nézzünk jól szét otthon, írjunk listát, esetleg tervezzük meg a heti menüt, hogy mindenképp csak annyit vásároljunk, amennyire valóban szükségünk van. Az impulzusvásárlás könnyen ránk törhet, főleg tradicionális bevásárlóközpontokban. Te hány csomagot rejtegetsz otthon az akciós tortadíszből vagy izgalmasnak tűnő fűszerkeverékből a kelet-ázsiai hetekről?

Ha tudjuk, hogy valamit csak egy recepthez fogunk biztosan használni, nézzünk utána, hogy esetleg lehet-e valami mással helyettesíteni, vagy kérdezzük meg a környezetünkben élőket, egy kisebb mennyiséget tudnak-e adni. Ez a tipp abban is segít, hogy kevesebb távolról érkező élelmiszert vásároljunk. A Felelős Gasztrohős ötletei között sok ilyen cserealapanyagot találhatsz, hasznos rövid magyarázattal együtt.

Fotó: Michael Burrows / Pexels

 A csomagolásmentes vásárlás és piacozás nagyobb szabadságot ad arra, hogy egy termékből valóban annyit vegyünk, amennyire szükségünk van, vagy kóstoló adagnyit vásároljunk valamiből, amit még nem próbáltunk. Fontos, hogy a csomagolatlan élelmiszert azonnal megfelelő tárolókba tegyük, ha hazaértünk.

Itt hadd ejtsek néhány szót egy nagy mumusról. Csomagolva vásárolni nem mindig bűn, ugyanis a csomagolás maga rengeteg ételhulladékot spórol meg, ha például tudod, hogy kevés lehetőséged van vásárolni, dietetikai szükségleteid vannak, vagy például helyi vagy bio termék csak csomagolva kapható. Persze ésszerű keretek között, illetve nem a hámozott és gerezdenként csomagolt narancsra gondolok. Lédig gyümölcsöknél, zöldségeknél pedig érdemes a fürtről leszakadt, szingli banánokat és árva koktélparadicsomokat gyűjteni a hálós szütyőnkbe, ugyanis ezeket nagyobb eséllyel doják ki. 

ételhulladék ételtárolás vásárlás
Fotó: Fakurian Design / Unsplash

Ha már ételmentés, én gyakran szoktam a közeli lejáratú, leértékelt termékeket hazavinni morális indokkal. Nincs pontos információm, hogy ezekkel az árukkal mi történik a nagyobb áruházaknál, hazaviszik-e az alkalmazottak vagy simán megy a kukába. Zárják-e a kukákat (itthon mi a helyzet a dumpster-divinggal?) vagy rögtön viszik megsemmisíteni? Annyi mindent hallani mindenhonnan…

Bár sajnos a nagyobb láncok döntései központilag, esetleg távolról vannak irányítva, a Munch.hu-t pont a boltok és vendéglátóhelyek maradékainak megmentésére hozták létre. Itt a nap végén az üzletek által felajánlott árukat vásárolhatjuk meg jóval olcsóbban. Az alkalmazást roppant egyszerű használni, sőt, még egy remek blogjuk is van, amin különböző maradékmentő tippeket és információkat osztanak meg. Karácsonykor nekünk is segítettek ötletelni, hogyan lehet csökkenteni az ételpazarlást az ünnepek körül. Ez a rövid összefoglalójuk pedig a ‘minőségét megőrzi’ és a ‘fogyasztható’ jelölések különbségét magyarázza el, ami szintén hasznos tudás ahhoz, hogy felmérjük, mi az, ami még felhasználható és mi az, ami mindenképp kidobandó. 

Tárolás, csak okosan

Miután hazavittük a portékáinkat, a következő lépés a helyes tárolás. A szárazárut tökéletesen záródó dobozokba tegyük át a különböző bogaraktól és egyebektől védve. Ezért nem is érdemes mindig több kiló lisztet tartani otthon, ha egyszer tudjuk, hogy ott fog állni a papírban hónapokig. Erre egyébként most jöttem rá: mióta elköltöztem otthonról, egyszer sem találkoztam bogárral a lisztben, amiből egyszerre csak egy csomag van otthon, míg gyerekkoromban a lisztbontás velejárója volt, hogy “Nézd meg előbb, nem zsizsikes-e!”.

Tejtermékek esetében érdemes tisztában lennünk a hűtőnk adottságaival. A WMN cikkje remekül összefoglalja, mire kell figyelni a hűtőnkkel kapcsolatban. Az ajtóban például folyamatosan ingadozik a hőmérséklet, így a kézenfekvő, üvegeknek való tároló nem biztos, hogy a legalkalmasabb. A hűtő elrendezését alakítsuk úgy, hogy a leghamarabb lejáró termékek legyenek elöl, és a dolgok (főleg a csomagolatlanok) ne érintkezzenek a hűtő falával a jegesedés elkerülése végett. A hűtő hőmérsékletét is érdemes figyelni a telítettség függvényében, mivel a túl sok étel körül nem tud megfelelően áramolni a levegő. Arra is figyeljünk, hogy nem minden szeret a hűtőben lenni. Sok zöldség, mint például a paradicsom, padlizsán, hagyma és a burgonya, és a gyümölcsök közül a trópusi és citrusfélék kevésbé állnak el a hidegben, ahogy például a málna, áfonya és az eper is legfeljebb 1-2 napra tehető hűtőbe. A gyümölcsök kifejezetten kedvelik a távolságot is – egymással érintkezve előbb megpuhulnak, megpenészednek.

ételhulladék ételtárolás
Fotó: Karolina Grabowska / Pexels

Leveles zöldeket (spenót, rukkola) jól zárható dobozban tartsuk, papírtörlővel kibélelve, hogy felszívja a nedvességet. Viszont van, ami kifejezetten szeret nedves maradni, például a száras leveleket (mángold, retekzöld, csalán) és néhány gyökérzöldséget (sárgarépa, retek) nedves konyharuhába tegyük. A legtöbb fűszernövényt állíthatjuk egy pohár vízbe, mint egy szép csokrot, ahogy a spárgát is, viszont utóbbinak kell egy kis cukor is, hogy boldogabb legyen.

A hűtés mellett a fagyasztás egy másik nagy barátunk. Az alapanyagoktól az elkészített ételek maradékáig szinte bármit lefagyaszthatunk, még azt is, amiről azt gondolnánk, hogy nem – csak meg kell találni a módját. Hüvelyeseket főzés után, fűszereket olajban, leveleket blansírozva, kenyeret szeletelve, a tojást különválasztva, és még ezer opció. A hús fagyasztása talán senkinek nem új téma, viszont a kiolvasztásról érdemes tájékozódni. A fagyasztáshoz nem kell csillivilli fagyasztós zacskót meg dobozt venni, az otthon fellelhető, akár üvegtárolóink is alkalmasak lehetnek (a mindenféle műanyag tárolókkal itt is óvatosan bánjunk, nézzünk utána, hogy nem káros-e többször használni).

És persze vannak azok a zöldségek és gyümölcsök, amiket ‘elöl hagyunk’, de legjobb ebben az esetben is száraz, hűvös helyre tenni őket. Ezek közül a rövidebb élettartammal bíróknál (gyümölcsök, paradicsom, padlizsán) az a legjobb, ha mindig csak annyi van otthon, ami pár nap alatt biztosan elfogy. A gumós zöldségek (cékla, krumpli) és az alma is sokáig tarthatóak el sötét, hideg helyen, viszont a krumplinál trükkös, hogy hagymával együtt tartva hamarabb kicsírázik. Mind az elöl maradó, mind pedig a hűtött zöldségeket, gyümölcsöket csak közvetlenül fogyasztás előtt mossuk és tisztítsuk meg, ezzel is csökkentve a penészedés esélyét. 

ételhulladék ételtárolás
Fotó: Nguyen Dang Hoang Nhu on Unsplash

Az ételmaradékok minimalizálásának következő fontos állomása a főzés – ezzel kapcsolatban cikksorozatunk második részében osztunk majd meg sok-sok hasznos tippet, úgyhogy érdemes lesz figyelni következő bejegyzésünket is.

Ha szeretnétek ehhez hasonló zöld tippeket, híreket kapni, kövessetek minket Instagramon, csatlakozzatok zárt Facebook csoportunkhoz, a Bolygóbarátok Társaságához és iratkozzatok fel hírlevelünkre!

Vélemények

Önsanyargatás helyett örömteli falatozás: Petra szerelmeslevele az ételhez - Green Guide Budapest

2021.09.11.

[…] ételhulladékkal, –beszerzéssel vagy –teszteléssel foglalkozó cikkeink után most következzen egy […]

Ételmentés mesterfokon, 2. rész: a maradékok felhasználásának művészete - Green Guide Budapest

2021.09.01.

[…] rengeteget tehetünk azért, hogy minél kevesebb étel végezze a kukában. Cikksorozatunk első részében a megelőzéshez adtunk tippeket a bevásárláson és tároláson keresztül, most pedig nézzük, […]

Házhozszállítás zöldebben: 8 bolygóbarát tipp az ételrendeléshez - Green Guide Budapest

2021.07.28.

[…] Na és hányszor jártunk már úgy, hogy többet vásároltunk vagy főztünk, mint amit időben, vagy jóízűen el tudtunk volna fogyasztani? Az ételrendelésnél pont akkora adagot kapunk mindenből, ami egy étkezésre elegendő, ezáltal megelőzhető az ételpazarlás. […]

Írd meg a véleményed