Kacsingattál már a fermentálás felé? Tudod, milyen sokoldalúan felhasználható a kávézacc? És hogy mi mindenre használhatod a főzővizet? Az ételhulladék problémája hazánkban is kimagasló, de szerencsére egy kis odafigyeléssel és néhány hasznos trükk elsajátításával rengeteget tehetünk azért, hogy minél kevesebb étel végezze a kukában. Cikksorozatunk első részében a megelőzéshez adtunk tippeket a bevásárláson és tároláson keresztül, most pedig nézzük, hogyan használhatjuk fel a keletkezett ételmaradékot!

Szöveg: Pflum Dorina
Kiemelt kép: Tyler Nix / Unsplash

A maradékok új élete

A maradékmentés fogalma legtöbbször ünnepek után szokott előjönni a különböző receptes oldalakon és magazinokban (szerintem a húsvéti sonka felhasználására mindenki tud fejből legalább tizenkét módot, nincs olyan blog, ami még nem adott volna rá ötletet). Azért néhány gasztro oldal az év többi részében is foglalkozik a maradékok felhasználásával, mint például a Streetkitchen vagy a Mindmegette, de igazán hiánypótló könyv ebben a témában is Kocsis Dóra nemrég megjelent Zero Waste Konyha című bibliája. Még nagyobb cégek is elkezdtek felfigyelni a problémára; az IKEA idén adott ki egy maradékmentő gyűjteményt, az Élj Maradéktalanul kampány pedig több vállalat együttes kezdeményezése a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel. Mi is megosztjuk itt a kedvenc praktikáinkat a teljesség igénye nélkül.

Ha nagy adagokkal kell megbirkóznunk, például telken szedett gyümölcsökkel vagy olcsón beszerzett idényzöldségekkel, akkor érdemes beleásnunk magunkat a befőzés, savanyítás és fermentálás tudományába. A könyveken túl Facebook-csoportokban nálunk tapasztaltabbaktól is tanulhatunk, a FerMentor blog pedig kifejezetten informatív segítséget nyújt a kezdő ‘fermentátoroknak’. A különböző üveges tartósítási formák szerencsére újra kezdik visszakapni méltó csodálatukat, így sok fenntarthatóságot képviselő személy, blogger is gyakran osztja meg a tapasztalatait, mint például a Shamo bags Nusija, Ökoanyu és Körúti Asszonyka is.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Shamo bags (@shamobags) által megosztott bejegyzés

Egy korábbi cikkünkben számos tippet hoztunk konyhai hulladék újrahasznosítására a balkonkertünkben. Nemcsak más növénykék felturbózására használhatjuk a zöldséghulladékot, hanem akár új életet is adhatunk nekik, ha megtanuljuk pontosan, melyik részüket tudjuk gyökereztetni vagy elültetni. De persze ezek inkább kísérletek, és szerencsésebb biozöldségeknél alkalmazni, hisz a boltban vásárolt zöldségek sokszor nem elég életerősek ahhoz, hogy növekedésnek induljanak.

Főzésre fel!

A zöldséghéjak/szárak/végek/levelek másik csodás felhasználási módja az alaplékészítés. Ehhez a fagyasztóban egy zacskóban gyűjtögethetjük a nyesedékeinket, amíg össze nem gyűlik elég, sós vízben körülbelül egy órát főzzük, majd leszűrjük. Ezt akár vissza is tehetjük a fagyasztóba, hogy bármikor előkaphassuk, ha alaplére van szükségünk. Sok zöldségrésztől válunk meg, mert nem gondoljuk hasznosnak. Pedig a reteklevél, sárgarépazöld is remekül felhasználható például pesztóként, a brokkoli szárát is puhára lehet főzni, és a karfiollevél is nagyon finom főzve, sütve. 

A csak kissé megsavanyodott, jó minőségű tejet még meg lehet menteni túrót, sajtot készítve. A sajtok héját is a végletekig kihasználhatjuk, akár besamelbe főzve ízesítésként. Húsoknál a levágott zsíros, véres részeket csak akkor adjuk az állatoknak, ha biztosak vagyunk benne, hogy egy egészséges étrend részét képezik ezek a darabok. A hús alóli zsiradékot eltehetjük a hűtőbe későbbi felhasználásra, ízesítésre egy jól zárt tárolóban (de azért figyeljünk, hogy ne legyen égett). A tojás héja pedig aprítva, zúzva csodás szórás balkonkertünk vagy szobáink növényeinek földjére. A kávézacc lehűtve, szárítva használható hűtőbe téve szagtalanítónak; bizonyos növények számára pedig klasszul hasznosítható tápanyagokat tartalmaz; illetve remek házi testradír vagy tisztítószer is készíthető belőle.

Minden cseppje kincs

Bár nem számít élelmiszer-hulladéknak, a konyhában elhasznált víz is érték. A tojások, zöldségek, gabonák sótól, olajtól mentes főzővizét, vagy akár a kulacsokban megmaradt, állott vizet is gyűjtögethetjük növényeink locsolására. Bár arra figyeljünk, hogy a zöldség ne legyen vegyszerrel kezelve, ez ugyanis nem biztos, hogy jót tesz a növényeinknek. Ha már folyadék… az esetlegesen megmaradt sör és bor – amíg persze nem alakultak át valami kémiailag teljesen más anyaggá –  szuperül használható főzés közben, új ízt csempészni a szószokba, pácokba. A maradék bort akár jégkockatartóba is tehetjük, hogy egy nyári fröccsözéshez passzoljon a jegünk.

A kenyérvéget, megmaradt kenyércsonkokat (gyerekeseknél tuti mindig kenyérhéj túltengés van), mint azt szokás, szárítva zsemlemorzsának, töltelékekhez vagy kovászos uborka készítéséhez tartogathatjuk. Tegye fel a kezét, akinek a nagymamájának szintén a konvektor dísze a kenyérvég! Kiszikkadt, édes tésztájú péktermékeket tojásos-tejes keverékbe áztatva – vagy ennek bármilyen vegán alternatívájába – kenyérpudingot süthetünk.

A még nem avas, nem igazán használt olajban tehetünk el fűszernövényeket, paprikát, fokhagymát, vagy utánanézhetünk más felhasználási tippeknek, akár bőr- vagy bútorápoláshoz. Az avas olajat is felhasználhatjuk a konyhánktól távol, ahol nem zavarhat a szag, például kerti bútoraink vagy szerszámaink nyelének ápolására. 

Útravalóul

Fontos, hogy ezeket a jó szokásokat átadjuk a gyerekeknek is, és később ne a lakótársaiknak vagy a párjuknak kelljen küzdeniük, hogy megértsék, mi a baj azzal, ha a boltból egyenesen a kukában landol az étel. A Felelős Gasztrohős kifejezetten foglalkozik az étel körüli tudatos oktatással, de csodás grafikáik otthoni beszélgetéshez is remek alapot adhatnak. Sok szervezet iskoláknak készített kiadványai online is megtalálhatók, mint például a NÉBIH tankönyve, vagy a Magyar Élelmiszerbank Egyesület edukációs programjának az Esélyt az ételnek honlapja. Vásárlás közben például cuki feladat lehet nekik, hogy megkeressék a legtökéletlenebb zöldséget, gyümölcsöt, amit akár más nem venne meg, így ‘megmentve’ ezeket.

Még mindig gondolkodsz, hogy miért is kéne ‘nem tökéletes’ élelmiszert enned? Egy politikai ökológia tankönyvben olvastam egyszer egy részletet, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy az ételek frissessége egy szinte kitalált, modern koncepció. A tartósítás különböző vívmányai azt az illúziót teremtik, hogy az ételnek csak két formája van: vagy tökéletesen friss és ehető, vagy romlott és kidobandó. Pedig a rohadás, pusztulás természetes folyamat, amivel az emberek évezredeken keresztül együtt éltek, sőt, hasznosítottak, így maximalizálva az élelem felhasználását. Reméljük, a cikk olvasása után ti is kicsit máshogy néztek az élelmiszereinkre és a fogyasztási időről kialakult képünk sokszor kitalált luxusára.

De persze az se baj, ha nem változtatsz meg mindent azonnal. A fenntarthatóság döntések mérlegelése, trade-offok pedig mindig vannak. Itt jön elő a műanyag és egyéb csomagolás kérdése, a boltok és termékek megválasztása. Ideális esetben lenne annyi időnk, figyelmünk és hajlandóságunk, hogy minden igényünk kielégítéséhez tudjunk egy fenntarthatóbb alternatívát találni. De ez szinte képtelenség. Van, akinek megy, sőt általában ezek az emberek azok, akiket inspirációért követünk. De teljesen rendben van, ha neked csak bizonyos fokig sikerül környezetkímélően élni, a többin pedig dolgozol, vagy úgy érzed, nem is fogod tudni megváltoztatni. Bár erről nem sok szó esik a populáris zero waste világban, a fenntartható életmódnak vannak árnyalatai. Van, hogy rosszul döntünk, mert nincs elég információnk, vagy mert úgy hisszük, az a legjobb, vagy mert egyszerűen a jobb döntés nem fér bele. Ez van.

Ha szeretnétek ehhez hasonló zöld tippeket, híreket kapni, csatlakozzatok zárt Facebook csoportunkhoz, a Bolygóbarátok Társaságához, kövessetek Instagramon és iratkozzatok fel a hírlevelünkre!