Energiahatékonyság az építőiparban: a zöld házaké a jövő

  • 2 perc

Szöveg: Heszler Ramóna
Kiemelt kép: Elle Hughes / Pexels

Novemberben az energiával, energiahatékonysággal foglalkozunk. Legutóbbi cikkünkben a különböző megújuló energiatípusok előnyeit és hátrányait szedtük egy csokorba – most nézzünk meg, hogyan is néz ki az, ha a gyakorlatban szeretnénk ezekkel élni, mondjuk egy újonnan épülő ház esetében.

Energiatakarékosság az építőiparban

Egyre többször jelennek meg a zöld, vagyis megújuló energiát felhasználó házak az építőiparban. Nem csoda, hiszen nemcsak azért érdemes ebben az lehetőségben gondolkodnunk, mert egyre több kedvezményre számíthatunk, hanem mert ez egy hosszú távú befektetés a Földnek, nekünk és a pénztárcánknak egyaránt.

Nézzük, mire számíthatunk építésükkör!

Az anyagköltség és egyéb kiadások tekintetében manapság nagyjából 10 százalék plusszal kell számolni, ha megújuló energiaalapú házat szeretnénk építeni. Viszont számos más költséggel nem kell kalkulálnunk, amely egy „átlagos” ház esetében felmerülne: ilyen például a radiátorok és a csövek beszerelése, ami jó pár milliós tétel is lehet.

Felépíteni a házat csak egy dolog. Az igazán fontos kérdés az, mennyibe fog kerülni később annak a fenntartása, karbantartása és mennyi lesz a rezsi. Mindez nagyban függ az alapanyagtól, a hőszigeteléstől, és attól, hogy milyen megoldást választunk építéskor. Tehát van, amin tényleg nem éri meg spórolni. Hiszen minél energiatakarékosabb egy ház, később annál kevesebb kiadással jár.

Nem is gondolnánk, mennyi mindent befolyásol, miből épült az adott ház. Régen ugyan nem tudták, hogy az azbeszttel baj lesz, ma viszont senki sem költözne be szívesen egy abból készült házba. Tehát az energiatakarékosság mellett figyeljünk oda, hogy a végeredmény allergénmentes is legyen.

Mik azok a passzívházak?

A passzívház egy német minősítési rendszer, az energiatakarékos épületekre alkalmazzák. A passzívházak olyan épületek, amelyekben a kényelmes hőmérséklet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. Az első ilyen passzívház 1990-ben épült.

Ez a technológia reális alternatívát nyújt az energiafüggőség és a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére. Emellett pedig akár olcsóbb is lehet, mivel például az épület éves fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kW-ot. Ha a számokat nézzük, a hagyományos tégla szerkezetű házak átlagosan akár 300-400 kWh/m²/év energiát használnak fel, a passzívház ehhez képest akár 80-90 százalékkal több energiát is képes megtakarítani.

Ha tovább olvasnál a passzívházakról és a környezetbarát házak kivitelezéséről, kattints a teljes cikkért a Kollektív Magazin oldalára.

Írd meg a véleményed